Apollonii Rhodii Argonautica. Ad fidem librorum manuscriptorum et editionum antiquarum recensuit, integram lectionis varietatem et annotationes adiecit, scholia aucta et emendata indicesque locupletissimos addidit Augustus Wellauer. Volumen prius sec

발행: 1828년

분량: 305페이지

출처: archive.org

분류: 미분류

11쪽

XII ΥΠΟΘΕΣΙΣ

αυτου την βασιλείαν τῶ ἰδίφ ἀδελφφ Πελία καταλιπόντος και κρατεῖν τῆς Θεσσαλίας κελευσαντος, εως αν υποστραφῆ ὁ γάσων ααῖ Xείρωνος. Xρησμον δὲ ἐν εἰληφώς παρὰ τοs 'Aπόλλωsoς ὁ Πελίας, φυλάττεσθαι τον ἐπιόντα προς αυτὸν

μονοπέδιλον, τεθνήξεσθαι γὰρ δι' αυτόν. 'O δε Ἱάσων αυξροεὶς ἔρχεται προς τους αδελφους του πατρὀς, μεθέξων καὶ αυτὰς τῆς τοs πατρὸς βασιλείας. γενόμενος δε ἐν τῶ 'Aναυρωποταμω 6ἔστι δε -τος Θεσσαλίαζ καὶ βουλόμενος παρελθεῖν, ευρίσκει επὶ τῆς ἔχθης την Ἐραν γραὶ ὁμοιωθεισαν, διαπωοάσαι μεν βουλπινην, φοβουμένον δε καὶ ἱστῶσαν. λαβὼν δε αυτὴν ἐπὶ των ίμων ὁ Ἀσων διασώζει, κατὰ μέσον τοῖ ποταμοs το ῖν πέδιλον καταλιπών επὶ τοὐ κηλos. εἶτα απέγχεται εἰς την πόλιν μονοπέδιλος, καὶ ευρίσκει πανήγυριν δημοσίαν καὶ θυσίαν ἀγομένην τοῖς θεοῖς παρὰ Πελίου. Θεασάμενος ουν τον γάσονα μονοπέδιλον ὁ Πελίας ὐπομιμνήσκεται τω χρησμοs' ευλαβούμενος δε αυτὰν ἀνελεῖν ἀθλοναυτῶ προστάσσει τοιοsτον, εἰπών, ὁτι απελθὼν εἰς τὴν Σκυθίαν τὰ χρυσόμαλλον δέρας κόμισον, καὶ λήει τὴν βασιλείαν τοὐ σοὐ πατρός. sτο δε προσέταττεν, οὐχ ώς τos κωδίου τοs χρυσοs δεόμενος, ἀλλ' οἰόμενος αυτὀν εν τῆαλλοδαπα ἀναιρεθήσεσθαι υπό τινος, ῆ εν τῆ θαλάσσν ναυα

γήσειν. 2 δ δε κατὰ τὼ χρυσόμαλλον δέρας ίδέ πως ἔχει.

' Mθάμας υιὸς Αιόλου, αδελφὰς Κρηθέως, πρότερον γυναικα ἐσχηκὼς φέλην, δύο παῖδας ἐκ ταύτης, Φρίξον καὶ Ἐλχην, εγέννησεν. -οθανούσης δε τῆς Λ εφέλης δευτέραν ηγάγετο γυναῖκα γνῶ ,' Θις ἐπιβουλεύσασα τοῖς τῆς τέλης παισὶ παρέπεισε τὰς των εγχωρίων γυναῖκας φρύγειν τὰ σπέρματα ' ἡ γῆ δε πεφρυγμόνον τον σπόρον δεχο-

Haec Viae aequuntur ad finem ta1r, in plerisque eum Branctii edius re niua verbis sxpressa edidit tione conspirantia. Sensus i cun in Briu Elcius, nescio uitile. Beelsiua Iniversiim sit Heiu, ea adscribere ea exhibuit ut ita cod. VNu. legitiis Vix OPerae Pretium est.

12쪽

δε αείσασα γνῶ τους πεμφθέντας υπίθετο αυτοῖς εἰπεῖν υποστρέψασιν, ως ἀνεῖλεν ὁ θεῖς Ἐλλην καὶ Φρίξον σφαγιασθῆναι, εἰ θέλοιεν απαλλαγην τῆς αφορέας εύεσθαι. πεισθεὶς Ουν

ὁ Ἀθάμαρ Ἐλλην καὶ Φρίξον τψ βωμῶ παρέστησεν. 'AM 'εκείνους μεν κατοικπειραντες οἷ θεοὶ διὰ τos χρυσομάλλου κριos ἐναερέους ἀφήρπασαν, ὁθεν Ἐλλη μεν ἀντέχειν μὴ δυναμένη εἰς τον απ' ἐκείνης κληθέντα πιλήσποντον καταπίπτει, Φρίξος δε εἰς την Κολχικὴν διασώζεται γην. Ἐνθα θύειμεν τον κριὸν Αίῖ Φυξίφ, ἔτι ἐξέφυγε την επιβουλὴν τῆς μητρυιῶς, γαμεῖ δε χαλκιόπην την θυγατέρα Αἰήτου, τos Σκυθῶν βασιλέως, καὶ γεννῶ εξ αυτῆς παῖδας τέσσαρας, ' Ἀργον, Κυτίσσωρον, Μιλανα, Φρόντιν. Kαι Ουτωs ἐκεῖσε

13쪽

ΑΛΛΩΣ ΑΠΟΛΛΩΝΙΟΥ ΒΙΟΣ. ΑΛΛΩΣ ΑΠΟΛΛΩΝΙΟΥ ΒΙΟΣ. Απολλώνιος ὁ ποιητὴς το μεν γένος - Ἀλεξανδρεῶς, πα-τρὰς δε Σιλλέως Θοι γλλέως, μητρὸς δὲ Ῥόδης. ουτος

ἐμαθήτευσε Καλλιμ φ ἐν Ἀλεξανδρεια οντι γραμματικῶν, καὶμ - , συντάξας ταλα τα ποιήματα ἐπεδείξατο. Σφόδρα δε αποτυχων καὶ ερυθριάσας παρεγένετο ἐν τῆ Ῥόδφ κἀκεῖ ἐπολιτευσατο καὶ σοφιστεύει ρητορικοὐς λόγους, ὁθεν καὶ Ῥόδιον αυτον ἀπεκάλεσαν. Ἐνταίθα τοίνυν διάγων καὶ επιξέσας αυτos τὰ ποιήματα, εἶτα ἐπιδειξάμενος σφόδρα εὐδοκίμησεν, ῶς και τῆς 'ειδίων ἀξιωθῆναι πολιτείας καὶ τιμῆς. Tινες δε φασιν, ὁτι επανῆλθεν ες λεξάνδρειαν, κἀκεῖ αὐθις επιδειξάμενος εἰς ἄκρον εὐδοκίμησεν, ως και τῶν βιβλιοθηκῶν τos Μουσείου ἀξιωθῆναι αυτὼν, καὶ ταφῆναι δε σῶν αὐτῶ ' τῶ Καλλιμ P.

ll 'Diuiti so by Cooste

14쪽

χόμενος σέο, Φοῖβε, παλαιγενέων κλεα φωτῶν μνήσομαι, 6ι Πόντοιο κατὰ στομα καὶ διὰ πέτρας

Κυανέας βασιλοος εφημοσύνν Πελίαο χρυσειον μετὰ κῶας ἐυζυγον ηλασαν Ἀργώ. 5 Tοίην γὰρ Πελίης φάτιν ἔκλυεν, ῶς μιν ὀπίσσω μοῖρα μένει στυγερὴ τoso' ἀνἐσος, ὁντιν' ἴδοιτο ὁ μόθεν οἰοπέδιλον, ὐπ' ἐννεσίνσι δαμῆναι, δηρὼν δ' ου μετέπειτα τοίην κατὰ βάξιν ΙΗΣΩΝ

merica, ne pie ex uno codice recipii elida lectio, fluae facile potitit vel alii, r1irio IIoinerica lectione tincto iiI- serii, vel ex interpretatione nasci, quemad inodum saepe Vocabula *ώςet ἀνῆρ conrusa reperiuntur. Sic Igustalli. et Thouias M. locis uti Hermai

betit, ciuod Norali inor. ex uno re te

in *ωτὶ mutaviti et apii l 'luxiniit Iuπερὶ καταor. v. 277 vulgo ἐπὶ ἄνδρα legitur, ulbi vhrnin esse eni lulationen Heinianni ad Orpli. p. 7.9 ἐπὶ Φωτὶ ex v. 299 et 377 intelligiti ii . Praeterea κλεα φωτῶν legitur etiani apital RiICtorem Honterici ii viiiiii XXXII, 18 et Christinior. 378, et nostro loco illud ipsiani *ωtῶν ident illo codex in margine scriptuin exilibet.2. erba o2 πόντοιο κατὰ οτόμα καὶ διὰ πito G κυανέας, tuae IV,

tione Cuperi obsere v. III, 24 θεήν

Icenio collati quod oblitus fuisse vi-

letist vir suinnius, i tuum Conjest Uam illam scriberet) exliuisat, ita ut non conjectiirru sed lit rorusi lectio Noea da sit, et eco in temuiu recepi, slI dente Praet Tea Rensu, luent viri illi non ceperunt. Pu to enim ilistilix runt versus praecedentis fine, cpiosacto noscio citii l niolesti halbet I epE-titii ni illivi τοίην. Sed Perspiε:luim est alterum toίην ad praecedetis ita

15쪽

χειμερωιο ρέεθρα κιὼν διὰ ποσσιν λαυρου 10 ἄλλο μεν ἐξεσάωσεν υπ' ἰλυος, ἄλλο δ ἔνερθεν

κάλλιπεν αυθι πέδιλον ἐνισχόμενον προχοῆσιν.

ἴκετο δ' ἐς Πελίην αυτοσχεδὰν ἀντιβολήσων εἰλαπίνης, ην πατρὶ Ποσειδάωνι καὶ ἄλλοις ρέζε θεοῖς, Ἐρης δε Πελασγίδος Ουκ ἀλέγιζεν. 15 αἶψα δε τόν γ' ἐσιδὼν ἐφράσσατο καί οἱ ἄεθλον ἔντυε ναυτιλίης πολυκηδέος, ο φρ' ἐνὶ πόντωήε καὶ ἀλλοδαποῖσι μετ' ἀνδράσι νόστον ολέσσρ. α μεν οὐν οἱ πρόσθεν επικλείουσιν ἀοιδοὶ

referri, ut flensus siti quod oramu- Iuni Pelias aceeperat, eae et Iason eis. , id Iue Poeta ita expressit, ut

non relativo uteretur, seo alit ipIam rationem 1 Iomericani Requeretur eam, quam PBrittaxin nuperrime vocavit

Thierachius gr. gr. g. 315 a. ed nov. Sintiliis Est loeus Pind. Nem. IV. 4ου δὲ θερμὰν υ do o τόσον γε μαλθακὰ τέγγει γυῖα, τόσσον ευλογέα φόρμιγγ ι συνάορος. Neque in particula os offendendum est, ouae in parallaxi Est usitata, ut Honi. Il. VII, 146 o περ φυλλων γενεῆ, τοίη δὲ καὶ ἀν-δοῶν, ut re te eluemlavit Bittin . ad Sopli. Philocl. 87. cf. THeracli. g. 316, 10 sil b Haec vero loci nostra explicatio etiam propter prius eniην necessaria est, idurit ex vulgari expli- Catione molestuin est, id pie ne Seholiaston vii lem fugit. uapropter post δαμῆναι Coinniate interpunxi.

Apollonii Schiae mani e ut in Epheim. Jenens. 1814, P. 266, i ii tamen Causa , ilitibus illud se tueri posse putet, ait lictit nullas. 10. Hunc et qui Requitur versum laudat Teteis. ad Ia copia r. 175.13. Ποσειδάονι Vrat.14. Ηρας Guelph.15. τόνδ' Edd. antiquae, Red τον γ' Me l. Guelph. Regg. A. B. C. D. E. Vau. A. B. C D. v rat. et inde a

lectum reposuit ήέ κεν, quod omnes deinde receperiant. Sed jam dii Ilina de hac re rectius juclic:liiit viri docti, ut non sit, quod pluritnis Brunckia sententia in resellamus; es. Herm. Viss. p. 793. ad orph. p 736. IV underi. obss. criti. in Aeschi d. p. 138, qui etiain ad tilentiain particulam καὶ, tiliae Briinckio otiosa vi lebatur. apta attullit filom. Od. I, 174. 267 et sexcenta uiserae poterat. Loca Apollonii, quibus item 5τρα et sinities partieulae praecedente praeterito cum coriunctivo junguntur, sunt I, 1 πέμπεν , ἶνα θρασέεσσι μεzαπρεπPἡρώεσσιν. I, 851 Κυπρις γὰρ ἐπὶ

diversitate se uitur I, 446 πάτρης

κλείη δὲ Οόμοις ἐπιβάντι λίπηται,

de quo genere cc citiae monui ad I, 6M. Contra praecedente pramento

optativus ponitur IV, 399 Mψου τω μεμάασιν ἀμυνέμεν, ἄφρα σε παtρὶ - Οἰκὰδ ' ἄγοιτο. Iv, 534

16쪽

υργον - αίης καμέειν υποθημοσύροσιν. 20 -ν δ' αν ἐγὼ γενεήν τε καὶ οὐνομα μυθησαίμην ηρώων δολιχῆς τε πόρους άλὸς οσσα τ' ἔρεξαν πλαζόμενοι Mosσαι δ' υποφήτορες εἶεν ἀοιδῆς. φῶτα νυν OPΦ Σ μνησώμεθα, τόν ρά ποτ' -τὴ Καλλιόπη Θρήῖκι φατίζεται εὐνηθεῖσα 25 Οἰάγρω σκοπιῆς Πιμπληῖδος ἄγχι τεκέσθαι. αὐτὰρ τόν γ' ἐνέπουσιν ἀτειρέας Ουρεσι πέτρας θέλξαι ἀοιδάων ἐνοπῆ ποταμῶν τε ρέεθρα.

φηγοὶ δ' ἄγριάδες, κείνης ἔτι σήματα μολπῆς,ακτῆς Θρηλίης Ζώνης ἔπι τηλεθόωσαι '30 εξείης στιχόωσιν ἐπήτριμοι, o γ' ἐπιπρδθελγομένας φόρμιγγι κατήγαγε Πιερίθθεν. Ἀφέα μεν δὴ τοῖον ἐῶν ἐπαρωγὼν ἀέθλων σΑἰσονίδος πιίρωνος ἐφημοσυννσι πιθήσας

δέξατο, Πιερίν Βιστωνίδι κοιρανέοντα.

Veram lectionein reposuit Brianck., nierio Inlatandiun duco. Bis praeterea Diem recte sec: uti Suiit onanes. Apollonius καέ produxit III, 329. IV. 19. καμεῖν Guelph. Vrati. - υπο- 213, bis etiain Dionys. Ρerieg. v. 7O5θημοσυναισι. Gue h. υποθημοσυ- et 753, sed seinper in quarto pede.νησιν Vrat. Einendanda igitur, si timo alio loco 20. IVerisii A. ad Tophiod. p. 255 comparet, haec productio est, nedum

et, qui inde profecit, Quint. Smyrn. To praebella, PIod mve ne vulgato VII, 234r pretieserendum putes; ei'Iulix et ira in μυθεῖτ' ἄτρεκέως γενεὴν καὶ explicatione praesente utantur στοι- Ουνομ' ἔκάστου χηδόν εἰσι, elucet, ipsa quoque vul- et qui consimilis est locus Dionys. P gatam lectionein explicare voluisse rieg. 705r Ceterum otιχόωσι non est, ut solet κεένων ἀνθρώπων γενεην καὶ 11. I, verit, glant ex ordine, ci Iod neῆθεα γαίης. potest cilii leni significare, sed ut Sed tribiis postremis locis productio ubi lue ordine incedunt, quod poe- particulae facta est in quario pede, lica licentia de stRnte Rrtior iIII serie ubi produci καί solebat ad vitaiulis, dixit Apollonius. In fi lioliis istocim C suraim trocliuicam, V. Herm. ad mirηδὸν εἶσι legendum esse certissi-Orpi . p. 728. Gerliarii. lecti. Apoll. nium videtur, quid enim esset στιm- p. 159 sq. Alio vero loco ne pio δόν εἰσιὸ - ἐπίτριμοι Reg. A. Ηonier A noquo noster id sibi perini- 33. πεπονθώς πεποιθώς λ) Reg.A. Risse VillPntur, viare neque Honieci- 34. Βιστωνίη Reg. A. Βιστωνέτας einu neque nostriam locum cum Wem vis. lecti in Scsol. Paris.

17쪽

γείνατο δινήεντος εφ' υδασιν Ἀπιδανοῖο, ΙΙειρεσιὰς ὁρεος Φυλληχυ ἀγχόθι ναίων, ενθα μεν Ἀπιδανός τε μέγας καὶ δῖος -ιπευς αμφω συμφορέονται, απόπροθεν εἰς 'εν ἰόντες. 40 Λάρισσαν δ' ἐπὶ τοῖσι λιπὼν ΠΟΛΥΦΗΜΟΣ ῖκανεν Εἰλατίδqς, ος πριν μεν εὐισθενίων Λαπιθάων, ὁππότε Κενταύροις Λαπίθαι ἐπεθω0ήσσοντο,

' μήτρως Αἰσονίδαο ' κασιγνῆτην γὰρ ὀπυιεν Αἴσων Ἀλκιμέδην Φυλακηχα τῆς μιν ανώγει ποοσυνο και κῆδος ενικρινθῆναι ὁμίλω.

Paris.

I ara

18쪽

τοῖσι δ' ἔπι τρίτατος γνωτος κίε νισσομένοισιν

- Λω- καὶ τον μεν επ' Ἀμφρυσοῖο ροῆσιν 65 Mυρμιδόνος κούρη Φθιὰς τέκεν απολέμεια ' τί δ' αυτ' εκγεγάτην Μενετηῖδος ' τιανείρης. υθε δ' ἀφνειὴν προλιπών Γυρτῶνα - ΝΟΣ Καινείδης, ἐσθλος μεν, εos δ' οὐ πατοῖς ἀμείνων. Καινέα γὰρ ζωόν περ ἔτι κλεέουσιν ἀοιδοὶ 60 Κενταυροισιν ὀλέσθαι, ἔτε σφέας οἶος απ' αλλωνηλασ' ἀριστευων' οἱ δ' ἔμπαλιν ὁρμηθέντες

Ουτε μιν ἐγκλῖναι προτέρω σθένον, οὐτε δαῖξαι ἀλλ' αὐρηκτος, ακαμπτος ερ υσατο νειόθι γαίης,

nillil us patronymicis Oinnibus. Contra poetae Voluiitatem, iam lente Bockio. Iidemne in Honi ero tibi liae scri

Judicaverat a iiii Pierson. Veris. p. 173. Sed totus versiis ibi sic losi turr ινέα γὰο τον προσθεν ἐπικλείουσιν ἀοιδοί.

ptuiti est; ita tuo res inui libroruiti l

otionen .

19쪽

θεινόμενος στιβαρῖσι καταθδην ἐλάτyσιν.

Συνιάδος Κτιμένην Βολοπηῖδα ναιετάασκεν.

70 ωρσεν, ἀριστήεσσι συν ἀνδράσιν οφοα νέοιτο.

Ἱρου δ' Εὐρυτίων. σὐν και τρίτος ηεν OIAE 75 uoroς ηνορέην καὶ ἐπαῖξαι μετόπισθενευ δεδαώς δηχισιν, ἴτε κλίνωσι φάλαγγας.

65. πέρι Urat. Et sic do suo de sit BriII cIc., Se piente Beclcio. Sed nulla est, anastropliae causa, cymum non

vectialiter sit adlubita vox, sed a quente genitivo.67. πάiς vulgo, quod in παῖς mutavi secundum ea, istae si lΙ, 202 di putataIntur. 68. ναιετάεσκεν Rem. A. testo Rutilik. ναιετάεσκε Reg. E. ναιετά-' ασκε Briincita et Beck. sine causa et

tant i libroruni consensu exigua est Scholiastae auctoritas qui totum lo- cuin se non satis intellexisse eo prodit, fluod και subaudietullini esse putat, ut talein sit,i constraactionein finxisse videaturr ευ δεδαώς καὶ ἐπαῖξαι δήοισιν. καὶ κλίννιν φάλαγγας. quo ducit etiam corrupta lectio κλίνει; it ple Oninino ne legisse liuidem videtur κλένειε, nain quod non zριψειε sed τρέψειεν liabet, ex eo perspicuuin est τρεφειαν le Piritu in esse, ut insilioliis

vulgatis. Dedi igitur id, ad ciuod libri

optimi ducunt, sItε κλίνωσι , idque verunt esse satis erit vel ut o loco probasse,itui ad Aen uln ciuoquo similliinua

τις ὁμοιος ἐπισπέσθαι ποσὶν ἰεν,

Ἀνδρῶν τρεσσάνeων, orε τε Ζεὼς ἐν φόβον ἔρση ualli enitu sensiis dissiduitatem videt Kraus. Propteruam satis ridicule φάλαγγες Ie enum putat, eam video nullani in his verbis: peritus erat artis hostes pera ps di, quum te in fugam verterant.

20쪽

voστησειν Κήρινθον υπότροπος. αἶσα γὰρ ηεν80 αυτὸν ὁμως -ψον τε δαήμονα μαντοσυνάων

πλαγχθέντας Λιβύης ἐνὶ πείρασι δρωθῆναι,

ως Ουκ ἀνθρωποισι κακὼν μήκιστον επαυρεῖν,

ὁππότε κἀκείνους Λιβύν ἔνι ταρχύσαντο, τόσσον εκὰς Κόλχων, οσσον τε περ ήελίοιο 85 μεσσηγυς δυσιές τε καὶ ἀντολαι εἰσπόωνται.

Οἰχαλίης επίουροι, ἀπονέος Ευρύτου υἷες, ρύτου, ω πόρε τόξον Σκηβόλος οὐδ' ἀκόν τοδωτίνης' αυτῶ γὰρ εκῶν εὐίδηνε δοτῆρι.90 Toῖσι δ' Ια Αἰακίδαι μετεκίαθον ' οὐ μεν αμ' ἄμφω, , ου δ' ὁμόθεν. νόσφιν γὰρ ἀλευάμενοι κατένασθεν Αἰγίνης, ὁτε Φῶκον ἀδελφεὰν ἐξενάριξαν ἀφραδίη. T AMRN μεν εν Ἀτθίδι νάσσατο νησω 'ΠΗΛ Σ δε Φθίν ἐνι δώματα ναῖε λιασθείς.

M. Dμοίως Reg. A. δῶν, κακείνους in κἀκεῖνοι mutan-81. δηiωθῆναι vula. Veriira dant d. ni putavit. Steph. anck. Et recentiores. 86. ἐπι Ηoel Elin. Si a V., Tiam non 82. ως lectit Beck., sine causa; debebat viiltplinin lectioneni vocareώς enim apti lii sensum pri ebet, li odo Beck.- Ιφικλος suprascr. in Guelptu Punctunt, idio vulgo post dyωθῆναι 87. ἀπηνέες Guelph.ν disting 1itur, tollatur . clivus feci. - 89. δωρεὰς Uat. h. κακῶν vulg κακὰν Regg. A. C. D. E. m. In ed. Stepli. Ilic versus typo et lemsse videtur Sehol. , luod post thetao culpa omissus est. -δ' omit Briinck. Et Beck. recepi. Nam possit tit Rem. A. Diaulem et vulgata explicari, ita: Ουκ 91. νόσφι Br Inch. ex Reg. E. Ἀ- ανθρώποισι μήκιστον ἐστι. κακῶν epte. t ' νἐπαυρεῖν, non valde remotum ab 93. ἀτραδία Schol. Paris. hominibus est 3n mala incidere , sed 94. δ' ἄν Φθίη Vind. Vint. - ἔνι neque μήκιστον hoc sensu accipi po- vulg. ἐνὶ scribenaum et cum veri ose pilio, ne pae CuIn reli piis lioc satia jui gendum esse, ne Praepositio a sit apte cohaeret. Sed neque is vertis stantivo male caesuin diriunmtur, Est sensua, quom dant scholia et M recte monuit Gerhard. lecti. Apoll. p. gnoscit Briinckius: OυκεGτι μέγιστον 132. - διασθεὶς Vat. D. - Schol. ad

vectis inesse omnino non potest. Nam 1ακι ναῖε λιασθεές. quae Varietas κακὰν μήκιστον ἐπαυρεis nihil esse ad priorem carniinis recensionem re- potest nisi, ut totidem verbis expri- serpnda est, aut Scholi ino det,etur, mani: malum aeceptu longin Pti . qui versum e memoria citavit, obvo mun3 seu remotis,imum. Sensus igi- salitibus locis IIomericis, quelisadin tur est: nlullum est malum is homini- dum de eodem Peleo Orph. Argoi .

SEARCH

MENU NAVIGATION