Epicorum graecorum fragmenta : vol. 1

발행: 1877년

분량: 377페이지

출처: archive.org

분류: 미분류

281쪽

Hae a Xerxe viet diei potuisse observavit Hermann 10. Πετρην κ0ιλαίνει ρανὶς δατος ενδελεχείti.

Selaol. Bern ad Verg. Georg. I, 482 p. 82 Ha en)d Erulano Ctesias itinc in III a esse adfirmat, Vel Choerilus citi Germania. in quo iiivi, Pliaethon yy 0xi Si Hagen pro feton edion Serv.

282쪽

272 EPILYCUS.

283쪽

ANTIMACHUS. 273

στης και Στησιμβρότου γεγονε δε προ Πλάτωνος. Diodor. XIII, 108 μικρον δὲ της ειρήνης στερο

τη- χ' 4γεμονίαν διεθεξατο των Ῥιων ὁ πρεσβυτατος Ἀρταξερξης Mnemon . . . καθ' ' ον δηχρόνον και Ἀντίμαχον τ0ν ποιητην 'Aπ0λλόδωρος ὁ Ἀθηναῖός φησιν ηνθηκέναι. Plut Itysand. 18 Ἀντιμάχου ὁ του Κολοφων λυκαὶ Νικηράτου τινος ιρακλεώτου ποιήμασι Λυσάνδρεια ot αγωνισαμενων ε αυτο τον Νικήρατον ἐστεφάνωσεν, ὁ δε ντίμαχος ἀχθεσθεὶς φάνισε τοποίημα Πλάτων δε νεος ων τότε και θαυμάζων τον Ἀντίμαχον επὶ τῶ ποιητικli, βαρεως φεροντα V νητταν νελάμβανε καὶ παρεμυθεῖτο, τοι ἀγνοουσι κακον εἰναι φάμενος την ἄγνοιαν, σπερ την τυφλότητα τ0ις η βλέπουσιν CL Cie. Briit. I 1 - 10el. 1 Clarius est apud Ovid. Trist. I, 6, 1.

284쪽

αλλος, και ποιητῶν ριστος κριτης ὁ Πλάτων Ηρακλείδqς οὐν ὁ Ποντικός φησιν, τι των χοιρίλου τότε ευδοκιμουντων Πλάτων τα Ἀντιμάχου προυτίμησε και αυτον ἔπεισε τον ιρακλε ην εις Κολοφῶνα ελθόντα τα ποιηματα συλλέξαι του ἀνδρός μάτην Ουν φληναφουσι Καλλίμαχος καὶ Ουρις ως Πλάτωνος υ ἴντος ἱκανο κρίνειν ποιητάς. Quintil. X, 1 53 In Antimaeli vi et gravitas et

minime ut are eloquendi genus habet laudem. Sed quamVi e Seeunda fere ammaticoriun consensus )deferat, et adfectibus et iucunditate et Espositione tomnino arte deficiti ir, ut lane manifesto appareat, vitanto sit aliud proximum 8Se, alii ut parem ). Dion Halicarn cenS. Vett. Seiae II, 3 Αντίμαχος

δ' ἔφρόντισεν εὐτονίας και ἀγωνιστικης τραχύτητος, καὶ του συνήθους της ξαλλαγης - De compos . e . 22:

Tαύτης δε της αρμονίας se. της αὐστηρῶς πολλοὶ

μεν ἐγένοντο ζηλωταὶ κατά τε ποίησιν και ἱστορίαν και λόγους πολιτικους διαφέροντες ε των ἄλλων, εν με ἐπικῆ ποιqσει o τε Κολοφώνιος Ἀντίμαχος και Ἐμπεδοκλης O φυσικός. Plut Thnol. 36 υ μενυντιμάχου ποίησις και τα υιονυσίου ζωγραφήματα, τῶν Κολοφωνίων, ἰσχυν ἔχοντα και τόνον ἐκβεβιασμένοις καὶ καταπόνοις ἐοικε, ταῖς δε Νικομάχου γραφαῖς καὶ τοῖς μηρου στίχ0ις μετὰ της ἄλλης δυνάμεως και χάριτος πρόσεστι O doκειν ευχερῶς καὶ ραδίως ἀπειργάσθαι. Proel. in Plat Iim H i. 20 E

285쪽

THEBAIS. 275 45 sq. Selinqui.): α γαρ εἴ τι τεχνικόν ἐστι παρά

Substitia. Antimachi Colophonii reliquiae, nune prirnium conclauirere et Xplieare iustituit C. A. G. Sehel len berg. Hal. 1786. - Blom fiet Diain eth, in Antinat eho Colophonio in Diar. Class. Vol. VII p. 23 1 S sci. Gaissor Poeti Minn. O. Vol. III p. 349 Sqq. d. Llips. - Antimaehi fra ruenta ed. Dubner. Par. 1840 v. Supra P. 203). - Αnt. Coloph. retulisias praemissa de eliusvita et scriptis disputatione collectas Xplana Min. G. Stoll. Metib. 1845. iii Ad. Animadversiones in Anti- Inaehi Colophonii fra menta . Gott. 1840. - Poetae

Hauthal. Antimaelius poeta reditum Diomedis nactans coepit ab XOrcio Primae originis, id est, coepit ab in

teritu Melea 1 1.

286쪽

extendes , ut viginti blattuor volumina inpleverit, antequam Septem diabee uSque ad Theba per tristeret. f. crona v. 136. Aristot Rhet. III, 6 infra ad se . .

Cie. Brut 51 Nec enim posset idem Demosthenes dicere, quod diriSSe Antimael irim, clariun Oetam, ferirint, qui imam eonvoeatis au litori iri legeret eis magnum illud' quod novistas volumen suum, et Iim te entem omne praeter Platonem reliqhriSSent, ile am , hirituit, , nihilo minus: Plato enim mihi unus instar est milium '.

μαχ0ς μηρικω ζήλω φησίν κτλ.

288쪽

278 ANTIMACHUS.

vecta io - βασιλευτορες affert onar. p. 370 Titi 111. Z0narae locium indicavit DiuentZ. Suppl. p. 38. 6. T.

289쪽

THEBAIS. 279

10. ωίτερ0ν μυθον. Ibid. p. 401 B., cf. ad fragm. 13.11. To και σφω γείνατο μητV9.

290쪽

14. Interpi . an erg. Aen. X, 56 p. 323 Ilion: Homerii amicurii e aeona dicit Iovis. Sed Antimachus in III Thebaidos diei adversum eum armatum ). 15.' λλοι ὁ κρητῆρα πανάργυρ0ν ὁ δεπαστρα οἰσόντων χρύσεια, τὰ τ ὰν μεγάροισιν μοῖσι

κείαται 16.

χρυσεί ὶ προχόω .... 1 T.

Καὶ χρυσεια δεπαστρα και ἀσκητον κελέβειον εμπλειον μέλιτος, τό ρή ι προφερεστατ0ν Γη.

SEARCH

MENU NAVIGATION