[H kain diathk]; The New Testament; with English notes, critical, philological, and explanatory

발행: 1931년

분량: 439페이지

출처: archive.org

분류: 미분류

11쪽

ΠΡΟΣ ΓΛΛ AT A

ἀποστολος υκ et ἀνθρώπων οὐδε δι' ἀν- 1θρωπου, ἀλλα διὰ 'Hod ριστο και εο LIατρος του

Iulia ver. 11. 12. Actsi. 24. ix. 6. Xxii. 10. 15. 21. Tvi. 16. it. I. 3.

circumcision St. Paul reat s uirius an attenapto underintne sis credit, an to initiduce annon liis converis a doctrino v liicia he had uni rinlyreprobated in termisos reat asperit arid indignation. An inordei to resut the suspicions vlaici liadbeen rat sed concernin illo fidelit os histeachitag, as vel a io asset ille independenc and divino original os his mission, vetand thini appeatinito the iistor of his conversion, to his conduci unde it, and tolli manne in vilici ho lavit conferrex vittillio Apostlo When 1 met villa thena at Iorai Salem. The Episti e to lis Galatians relates to the fame genera question aitho Epistic t ille Ronaatis. St. Paul 1adlaunde tho Chiircli of Galatia atruo iraeli lia 1 neve been Houce a listhren cocis observabio in itis in anne os troatin tho Same sui uect correspondin xviiii litis di D

12쪽

εγείραντος αυτο εκ νεκρῶν, Eαὶ οι συν μοὶ πάντες αδελφοι, ταῖς εκκλησίαις της Γαλατίας ' 'αάρις μῖν καὶ εἰρηνη ἀπο εο Πατρος, και Κυρίου ημῶν ' σου 4 ριστου, Tου δόντος αυτον περ των αμαρτιῶν ημῶν,

οπως ἐξέλητα ημας εκ του γε στωτος αἰωνος πονηρου,

εἰς τους αιωνα των αἰώνων ' μην. ' Θαυμάζω οτι υτω ταχεως μετατίθεσθε ἀπ του καλε-

Timoth and Titus by St. Paul; and Judas

and Silas, the Church of Jerusalem. Οὐδε δι' ανθρώπου, no by nran; i. e. his Choice and separation tocliis ministry and B postleSHp, vas o vliolly an ac o Godandi lirist that there Masmo interventionos any thin Mone by any naan in the case, asthoie vas in ilie electionis Matthias. See

gave himsel an expiator sacrifico sor ursins, iliat he naight deli veris εκ των πονηρῶν πράξεων καὶ διεφθαρμεν ηs, incuna.

aliove ver 1. Μετατίθεσθε . . . ve are re

13쪽

' ουn εστ ιν αλ εἰ μη τινες εἰσιν οἱ ταράσσοντες υμας, καὶ θελοντες μεταστρεψα το ευαγγελιον του ρισ-

του 'Aλλὰ καὶ εἰ ημεῖς φαγγελος ξ υξανο ευαγγελίζηται μῖν παρ ζευηγγελισάμεθα μῖν, ἀνάθεμα εστω. Ἐς προειρηκαμεν, καὶ ἄρτι πάλιν λεγω, εἴ τις υμα ευαγγελίζεται παρ' ο παρελάβετε, ἀνάθεμα εστω. Aρτι γαρ 10 ἄνθρωπους πείθω, τ τον Θεον η ζητω ἄνθρωποι ἀρέσκειν εἰ γαρ τι ἀνθρώποις ἡρεσκον, ριστου δουλος ου αν εμην. Γνωρίζω δε ὐμῖν, δελφοὶ το ευαγγελιον το ευαγγελισθεν li

παρὰ ἄνθρωπου παρελαβον αυτο, υτ εδιδάχ' , ἁλλα δι'

himselfaroni ille aspersion casti liana that

tii Galatian S. 10. 11. Ἀρτι γαρ . . . Θεόν . . . Fo 'χοInoi persuade nun or God . . . i. e. Do nox en leavour oris et to propitiate or

14쪽

l τῶν πατρικων μου παραδόσεων. 'πιτε δε εὐδοκησεν ὁ Θεος, ὁ ἀφορίσας με ε κοιλίας μητρός μου και καλεσας 16 διὰ της χαριτος αυτου 'Aποκαλυψαι τον που αυτου νεμοὶ, να ευαγγελίζωμαι αυτον εν τοῖς θνεσιν ευθεως, υ

I προσανεθεμην σαρκὶ και δατι, οὐδε ἀνηλθον εἰς Ιεροσόλυμα προς τους προ μου ἁποστόλους, ἀλλ' ἀπηλθον εἰς 18 Aραβίαν, καὶ πάλιν πεστρεψα εἰς Λαμασκόν. ' Eπειτα

15쪽

μετὰ ἔτη τρία ἀνηλθον εἰς Ἱεροσολυμα, στοργησαι Πετρον,

Κυρίου ' δε γράψω μ ιν, ἰδού ενώπιον του Θεοῖ, ὁτι 6 20 ψευδομαι. Eπειτα ηλθον εἰς τα κλίματα της Συριας 21

γελίζεται την πίστιν Ο ποτε πόρθει Eαὶ δόξαζον εν 4φοὶ τον Θεόν. Κεφ β . .' Ἐπειτα διὰ δεκατεσσάρων τῶν πάλιν ἀνεβη εἰς Ἱεροσόλυμα μετα Βαρνάβα, συμπαραλαβὼν και Τίτον.

eanie into the region of Syra an citreia. Τhe occasion o illis ourne is mentionedin Acts ix. 29. 30. ἁ κλίματα, se note

CHA P. II.

16쪽

δοκουσι, μηπως εἰς κενον τρεχω, η δραμον 'Aλλ' οὐδε Τίτος ο συν μοὶ ' Ελλην ν ηναγκάσθη περιτμηθημαι. ' Σιλ δε του παρεισακτους ψευδαδέλφους, οἴτινες παρεισροηγίον κατασκοπησαι την λευθερίαν ημῶν η εχ ομεν γ

Acts xv. 2. Phil. H. 16. Iahess. vi. 5. Acts xv. I. 24 2 Cor. Ti. 20. 26. Instati. 25. iv. 3. s. v. I. 13. Infra ver. 14. iv. 16.

he meant ille immunit os lae Gentilo Christians hirn illo exuisti in v an lo

preaci an long the Gentiles. Tite palliculardoctrine to vhicli ille postl give sciliis pertinent appellation, aere and ver. 7. is the re admission o ille Gentiles into tho Clivrch o Christ, xvithout subjecting themto circuimcision and th otner caeremonios os the Ta v. y vanos distinctio lio calis ithis Govet, a contrasted vitii that sent tolli Jexus. For though there vas O discordancy in the doctrino augiit by the disserent Apostles, et to Paul and Barnabas, the Apostles of the uncircumcision it vasespeciali commiti ad O announc among the Heatliens, God' graciOus uapos toreceive liem, thougi uncircuniciSed into

. . . Se note at Actscivi. 3.

4. Διὰ δὲ του παρεισάκτου ψευδαδελφου . . . Andultu beeat se of false rethren una marecbrought in . . . liis is elliptical lyspolcen Tite ellipsis may berilius supplied

in the observatio of the eremonia la vbein necessar to the ristification os a converte i Gentile, vere qui te opposite to

17쪽

λίου διαμείνη προς μας 'Aπο δε των δοκούντων εἶναί τι, ὁποῖοί ποτε σαν, οὐδεν ἴροι διαφερει ' πρόσωπον Θεος ἀνθρώπου ου λαμβάνει ' εμοι γαρ οἱ δοκοῖντες οὐδε προσανεθεντο Aλλὰ του ναντίον, δόντες τι πεπίστευμ α το

ευαγγελιο τυ ἀκροβυστίας, καθὼς Πετρος τυ περιτομης, γὰρ γεργησας Πτρω εἰς ἀποστολην της περιτομης,

ενηργησε και ριοὶ εἰς τὰ εθνη, Eαι γνόντες την χάριν

την δοθεῖσάν ριοι Πάκωβος και ηφας και μάνwης, οἱ δοκουντες στυλοι εἶναι, δεξιας εδωκαν μοι καὶ Βαρνάβακοινωνίας, ἴνα ημεῖς εις Γεθνη, αὐτοὶ δε εἰς την περιτομην

Inti a vi. 3. Acts x. 34. Rona si II. Eph. vi. 9. Col sit. 25. 1 Pet. i. 17. Acts xiii 46. Rom. i. 5. xi. 13. Supra i 16. ph. iii S. I in1 si. 7. 2 im. i. 11

constructiori mant e thuc: ποῖοι δε πότεῆσαν ὰπ των δοκούντων εἶναί τι, but of whαινι illis they, who were os reputation, Tere, ex insignioribus auctoritate quales fierint, nihil mea interest, οὐδέν μοι διαφερει, I vasno theraeuer foris i. e. eir,eatness

circumcision to Peter i. vinclo vorcis hostio us himself equat to Petor. hensanies Is mentione sirs anton the postles filio circumcision accordinito the common loci in os the ancients who sole hin thasirst bishom των αποστόλων τόν ξαρχον. Se note . Acts xii. 17. Andrat Paulput no differencs betvvix these illars orchios os tho Apostles Janies and Pete and Jolan See note atra Cor. Ti. 4. 5. δόντεs

οἱ περλίαν πόστολοι as 1 calis inom2 Cor. xii. II. hie supporter of tho Churcia. Στυλος is properto a pillis metaplioricatly that vluch ive suppori, strengili or securito to any thing, and is here rarisserre to men, ii auctoritate est dignitate pro coeteris ins nes. In Euripid. pllig. 57. Dimale sisprin is callea στύλοι οἴκων 1 Tina iii. 15. στύλos καὶεδραίωμα τηsαληθείαsis rendered by Schisus-ner, doctrina primari ac praecipua religio

18쪽

I αὐτο τούτο ποιησαι ' τε δνηλθε Πετρος εἰς Ἀντιόχειαν,

κατὰ πρόσωπον αυτω ἀντέστην, τι κατεγνωσμενος ην.

12 ' Πρ του γαρ ελθεῖν τινας ἀπο 'Iακώβου μετα των εθνῶν

συν σθιεν υτ δε ηλθον, πεστελλε καὶ ἀφώριζεν εαυτον,1 φοβουμενος τους ε περιτομης. Καὶ συνυπεκρίθησαν αυτωκαὶ οἱ λοιποι Ιουδα ι, στε καὶ Βαρνάβας συναπηχθη 14 αυτῶν η υποκρίσει. 'Aλά τε εἶδον οτι υ ορθοποδουσι προς το ἀληθειαν του ευαγγελίου, εἶπον τω Πετρω εμ-

Acts xv. 35. Acts x. 28. Ti. 3. Acts x. 28. xl. 3. Supra ver. 5. I ian. V. 20.

HIn to theface, hecat se he was torae a Med. Κατὰ πρόσωπον is palam, i. q. ἔμπροσθεν

13. Και συνυπεκρίθησαν . . . In theother etios dissembled liketivise tuli Hur . . . Froni συν an υποκρίνομαι uno simulo, exemplum alicujus in dissimulando sequor. Itis lis fame meaning as συναπάγεσθαι u vhicli solio s. Se συναπάγεσθαι at note Rom. Xii. 16. Υπόκρισις, dissi nutation is properi adiistrioni term applied to actor uvito represent a fictilious character Onoli stage. See ποκρίνομαι notea Liuke XX. 20. n. serendas are by tho Attic joined viti an indicative as poli as vitii lis infinitives se Vig. c. viii. s. X. r. 2. In the nexi verse δρθοποδέω horn ορ- θbs rectus anil ποῖ pes, recto pede incedo, is

19쪽

προσθεν πάντων. in συ, Ιουδαῖος πάρχων, θνικως ζης καὶ ου 'Rυῖαι κως, πῆ τὰ θν αναγκάζεις Ιουδαίζειν ' 'χεῖς φυσει Ἱουδαῖοι, καὶ ου εξ εθνῶν μαρτωλοί 5' ιδότες υτι υ δικαιουνται ἄνθρωπος ξ εργων νόμου, εὰν 6μη δια πίστεως η σου ριστου ' καὶ ημεῖς εἰς ριστον

Ἐσουν πιστευσαμεν, ἴνα δικαιωθῶμεν ε πίστεως ριστου,

καὶ ου εξ εργων νόμου ' διότι υ δικαιωθησεται ξ εργων νόμου πασα σάρξ. in δε ζητουν τε δικαιωθηνα ευ ρισ- 17 τῶ, εὐρεθημεν καὶ αυτοὶ αμαρτωλοὶ ἀρα ριστος ἁμαρτίας διάκουος. - γενοι το in γαρ ἁ κατελυσα, ταυτα Bπάλιν οικοδομῶ, παραβάτην μαυτον συνίστημι ' Ἐγὼ 9γα δια νόμου νόμω ἀπεθανον si Θεῶ ζησω. ' ριστῶ 20

Acts xv. 10. 11. Mati ix. II. ph. si 12. ' Ps cxliii. 2. Acts xiii 38. 39. Rom. i. 17. iii 20. 22 28. viii. 3. Infra iii. 11. 24. Ieb. vii 18 19. P Ona. i. I. 2. Jolinii. 8 9. Roni vi II. 14. vii 4 6. viii. 2. 2 Cor. v. 15. 1 TheSS. v. 10.Ηeb. ix. 14. I et iv. 2. Rona. i. s. Supra i 4. Irista v. 24. vi Id. ph. v. 2.

liave not ought justification xvoriis ofla v. or voris os laxu, 'Nhether it bellae lax O nature, oris Moses, noma an shalli, justised The fortes of the Lar arementione d nocles than three times in iliis verse, and as Osten excluded horti the affa1r

itie Lia v). See αρα at note .ulce i. 66. an συνιστάνω or συνίστημι at note 2 Cor. vi. 4.

condemnation os imperfeci obemietice. Nό-

20쪽

συνεσταυρωμαι ' ζω δε υκετ εγὼ ζω δε ε εμοὶ ριστός. δε νυν ζῶ ε σαρκὶ, ε πίστει si του ιου του Θεου,

του ἀγαπησαντός με και παραδόντος αυτον περ ἱμου.

21 Ῥυ ἀθστῶ τη χάριν του Θεου ' εἰ γαρ διὰ νόμου δικαιοσύκη ἄρα μιστος δωρεὰν ἀπεθανεν.

1 ' Ωἰνοητοι Γαλάται τις ὁμας βάσκαν τῆ ἀληθεία πείθεσθαι οις κατ' ὀφθαλμους δε σους ριστος προ- εγράφη εν μιν σταυρωμενος. Tουτο μόνον θελω μαθεῖν

Infra sit. l. Hel . vii II. R Supra si 14. Infra v. 7.i Acts n. 38. viii. I 5. x. 47. xv. 8. Infra ver Id. Roni x. I 6.17. Eph. i. 13. Hel . vi. 4.

parator to the Gospei. Τί ὁμα ἐβάσκανε

Προεγράφη hath been evidentis et hi th. Προγράφω is propein to rite Gore or

SEARCH

MENU NAVIGATION