Hellenica

발행: 1853년

분량: 179페이지

출처: archive.org

분류: 미분류

101쪽

βην ἐνθάδε, II ερικλεους αναγκαίου μοι οντος και ἐπιτηδείου και 21ιομεδοντος φιλου, τὰ δ' υπεραπολογγνσομενος, τὰ δε ξυνβουλευσων, ὁ μοι δοκεῖ αριστα εἶ- 17 ναι ἀπασs τν πολει. Κατηγορω lιεν ουν αυτοῖν, -οεπεισαν τους ξυνάρχοντας βουλοιιενους πεμπειν γράμ- ματα τῆ τε βουMi και υμῖν, οτι ἐπεταξαν τῶ Θqοπυε- νει και Θρασυβ λ ω τετταρακοντα καὶ ἐπτα τριήρεσιν 18 ανελεσθαι τους ναυαγους, οἱ δε κ. ἀνείλοντο. Εἶτα νυν τλην αἰτίαν κοινὴν εχουσιν, ἐκείνων ἰδω ὰριαρτον- των, και αντὶ τῆς τοτε φιλανθρωπιας νυν υπ ἐκείνων τε καί τινων ἄλλων ἐπιβουλευομενοι κινδυνευουσιν 10 απολέσθαC ουκ, αν υμεῖς γε μοι πείθροθε τὰ δίκαια καὶ οσια ποιουντες καὶ οθεν μάλιστα τἀληθῆ πευσε-

. 18. B. C. ἐπ ἐκεινων, idem D. R Pri m. g. I9. Cast. Bryl. ovκovν pro oυκ. - Αnte Schueid. edebatur πλίθοισθε, quod iam correxit Steph.; πείθησθε dant B. C. D. Vict. - Ante Weish. Iegebatur μαλιστ αληβῆ. - Vulg. εἰς ταμέγισeα θεοῖς Bryl. et Cast. mutaverunt in Ela τα μεγιστα εἰς . 15. πλην ΣωκρατουςJCi'. Comment. I, l, I 8. IV, 4, 2. Plat. Apol. p. 32. B: Oτε υμεῖς τους δέκα στρατηγους τους Dυκανελομένους τους ἐκ τῆς ναυμαχίας ἐβουλευσασθ4 o θροους κρίνειν παρανομως, τω ἐγω μονος των πρυτάνεων ήναντιωθην vitis. . IT. ἐπ ερσ α νJ scit. μη πέμπειν, quod, quoniam facile subauditur, propter enuntiationis longitudinem addere praetermisit scriptor. Vide infra IV, 4, 5., ubi post πειθειν simili ratione intelligendum est μὴ αποχωρειν sive μη ποιειν. Quod Goldha-gen i us proposuit ἔπαυσαν ne ferri quidem potest, quia non ἔπαυσαν - βουλομένους πέμπειν, Sed ἔπαυσαν - πέμπον- εας dicendum erat. πέμπ ειν γ ρ α μ μ ατ α -οτιJ οτι Ponitur, ac si γρπινειν

antecederet.

καὶ ο θην IJ Commate ante καὶ deleto, cum P e tero haec verba sic intelligor καὶ noloυν- τες Oθεν sive ταυτα ἐξ ων πευσεσθε sive καὶ ταυτα ποε- ουντες, απερ ποιήσαντες πευ- σεσθε. Qua ratione mutatione

102쪽

θανεῖν εἰς τὰ βάραθοον ἐμβληθέντα, τα δὲ χρηuατα

κλέα τον ἐμοὶ προςqκοντα ' αἰσχρον fla J μοί ἐστιν

Pturam revocavi. Continent enim haec et sequentia verba Cau Sam,

cur diem reis ad causam dicendam dari velit Euryptolemus. Hoc postulat non solum, quia Bequum est, sed maxime, ne eo, quod legitimum causae dicendae tempus non dent, aliorum PD-tius qiram suo iudicio obnoxii sint. F. 20. Καν νων ovi Hesychius: Καννωνου ψήφισμα' εἰς-ήνεγκε γαρ ουτος ψήφισμα, cogτε διειληριμενους τους κρινομένους εκατερωθεν αποχογεῖσθαE. Sta tutum igitur erat Cannoni lege, et ut, ἐαν τις τον δῆμον αδικῆ, vinctus in iudicium duceretne ibique causam diceret, et ut, Si plures eiusdem criminis publici rei agerentur, non omnes simuI iudicarentur, sed singuli suam quisque causam dicerent atque audirentur. Cf. Aristoph. Eccles. 1089.

Oρυγμα erat vorago sita in demo Κειριαδαι, de qua Schol. Aristoph. Plui. 43 l. haec tradit:

103쪽

XENOPHONTIS

δ' εἰ βουλεσθε, κατα τονδε τὸν νομον κρίνατε, ος

ἐπὶ τοῖς liροσύλοις καὶ προδοταις, ἐαν τις χI τὴν πολιν προδιδω ῆ τὰ ἱερα κλεπτy, κριθεντα ἐν δικα στηθι P, αν καταγνωσθῆ, μὴ ταφῆναι. ἐν τῆ laminib

24 6ασθαι. T-των δὲ γιγνομενων, οἱ μεν αδικουντες τεν--ξονται τῆς μεγιστης τιμωρίας, οἱ δ' ἀναίτιοι ἐλευθε ραδήσονται υφ' υμων, ω 'Aθηναιοι, καὶ ουκ ἀδικουν-

g. 22. Solineid. II. Dind. III., quod volebant Goldhagen. Μor Zeun. , εἰ μη βουλεσθε scribunt. sed Schneid. μη uncinis inclusit. Vulg. τουτον τον νομον; B. C. D. τονδε νομον, unde Dind. II. III. τονδε τον νόμον. - B. Vict. προδ6. - vulg. et A. C. κατακριθεττα, E. κριθεντες , B. κριθήσεται, D. Vici. Steph. Welis Dind. I l. III. κριθέντα. - . 23. Classen. post niat τῶν νομων. - Butim ann. Demosth. Mid. ind. p. 177. scribendum censet καθ' ενα εκαστος, Cui assentitur Schwidop. - Α. B. C. D. edd. ante Leoncl. διλὶρημενης. B. C. E. edd. ante Leoncl. . ημερων pro μερων. - A. Ald. δεῖ τε

διαψηφι oθω; Brod. τί διαψηφέ σθε; Bryl. Cast. τι χρη διαψη- Φέγσθως primus Steph. edidit δεῖ καὶ διαψηφί σθαι, quod est in B. D. C. Vict.

i ασμα τι φρεατωδες καὶ σκοτεινον - , ἐν δε τω χασματι του - τω υπῆρχον ὁγκινοι οἱ μεν ανω, οἱ δὲ κατω. Wach smuth. Hellen. Alterthumsh. II. p. 204. C l asse ni us, qui tuetur vulgatam

Iectionem, nescio quo nisus testimonio, non Solum Vivos, sed etiam mortuos esse dicit in voraginem deiectos. .

Plerumque Ουτος Bd antecedentia, oδε ad sequentia spe ctat. Occurrunt tamen loci, ubi utrumque Pronomen contraria ratione usurpatur. V. Μ a it h.

gr. g. 470, I. et imprimis Κdh-nerum ad Comment. I, 2, 3.

et ad Anab. II, 5, 10. Nihil igitur impedit, quin τουτο non minus quam τονδε reseramus adsequentia, praesertim quum liceato panari Xenophontem scripsisse TDυτον τον νομον, unde ortum τουτον ' νομον, quod librarius mutavit in τονδε νομον. - ΑΙ-

tur κατακριθεντα essθ genuinum, cui interpretationis causa uPPO- situm sit a librario αν καταγνω-

σθῆ, id quod veritatis speciem

prae se seri, si modo meliores codd. praeberent κατακριθεντα. . 23. Ono τερ αγ- τ ω ν όμφJ C l a s s e n i i coniectura non OPus est. V. Plat. Phaed. p.79: πο- τερρο ουν ομοιοτερον τῶ ειδει φαῖμεν αν εἶναι - Σο σωμας

Gorg. p. 520: ἐπὶ ποτεραν Ουν με παρακαλεῖς την θεραπείαν ἰΚuhner. gr. max. g. 84l.

104쪽

HELLE NI.C. LIB. I. CAP. VII. τες απολουνται. Ἀμεις δὲ κατὰ τον νομοτ ευσεβοχῖν- 25τες καὶ ευορκουντες κρινεῖτε καὶ ου ξυμπολεμ σετε Λακεδαι ιονίοις τους ἐκεινους ἐβδομηκοντα ναυς αφε- λομενους καὶ νενικηκοτας, τουτους ἀπολλυντες ακρι-τους παρα τον νομον. Tι δε καὶ δεδιοτες σφοδρα -- 26

κτείν*τε καὶ ἐλευθερωσγιτε, αν κατα τον νομον κρινγ

νον καὶ ανωφελες ῆdq ἐστί, προς δ' Era καὶ περὶ θα- νάτου ἀνθρωπου Oαρτοκοτες. Λεινα es αν ποιήσαιτε, 28

g. 26. Classen. mavult ar ανὶ et αλλ' oti κ. - Α. E. ΑId. Iunt. ἐλευθερωθήσεται; cast. Bryl. ελευθερωθήσηται; ἐλευθερωσητε dat etiam Vict.

g. 27. Vulg. αποκτείνητε; B. αποκτεινε τε ὁ Ε. αποκτήνειτε ὁ ἀποκτείναιτε Vict. Dind. - Suadente Petero, pro Fulg. μεταμελῆ- ίει scripsi μεταμελήσω, deleto puncto, quod erat post vστερον; Vici. μεταμελήση. - ανθρωπου pro ἀνθρωπους dedit Dind.28. Ante Schueid. lΙ. legebatur ποιησητε. διη ρη μ ε ν ω ν J Cyropaed. I, 2, 6: δωδεκα Περσων φυλαὶ διήρηνται. B u it m a n n. gr. g. ISI. adn. 9. Rost. gr. Sci1OI. g. 160, 5. addit. Κnhner. gr. schol. g. 280, 3. g. 24. o υκ α δ ικουντ ες ἀπολουντ α ιJ Haec lectio firmata est iis, quae Go et Ierusad Thucyd. I, l2. et Poppo in comment. ad Thucyd. Vol. I. p. 127. dIsserunt. Inspice modo hos tres locos: Hellen. III, 5, IS : ουκετε ἡσυχίαν - ανε-

ιενον, Thucyd. l. 12: ῶετε μηἡσυχασασα αυξηθῆνore, ibid. VI, 33: ου καταφοβηθεὶς ἐπισχη-Gco. Omnibus his locis dicitur

aliquid non esse factum: Dυκετο - ανεμενον, μῆ- αυξὴ θῆτο, Οὐ- ἐπισχήσω. Omnibus his locis per participium causa additur, cur illud non sit sactum: ουκετι ησυχων πων, μη ησυχάσασα, ου καταφοβηθείς. Omnibus his locis non duae, sed una tantum negatio posita est, quae Pertinet ad totam sententiam. Non aliter se habet hic Iocus. Etenim ovκ αδικουντες causam continet, qua Oυκ -πολουνται. Quam ob causam h. I. eodem iure atque illis tribus et multis aliis locis una negatio sufficit. g. 26. ως περJ i. e. ea acilieet ratione, quam inire Seua- tui Callixenus proposuit.

νειν , i. e. ut ad populum de iudicandis omnibus eodem suffragio referretur. Cf. T.

105쪽

si 'ΑρισταρχP μέν, προτερον τον δῆμον καταλυοντι, οἰνο*ν ποοδιδοντι Θηβαίοις πολεμωiς ουσιν, Dοτε ιέραν ἀπολογγασθαι etsi ἐβουλετο καὶ τaλχα κατα τον

νομον προυθετε, τους δε στρατ irους τους παντα υἱιεν κατα γνώμην πραξαντας, νιμήσαντας δε τους πολε ιι-29 ους, των -τῶν τουτων αποστερησετε. μνὶ υμεις γε,

o 'A ναῖοι, ἀλλ' ἐαυτων οντας τους νομους, δι ους μαλιστα μέγιστοί ωτε, φυλαττοντες ἄνευ τουτογν μηδὲν πράττειν πεiρασθε. --ελθετε δὲ καὶ ἐπ αυτὰ τα πραγματα, καθ' α κώ al ὁμ αρτίαι δοκουσι γεγενῆσθαι τοῖς στρατηγοῖς. Eπεὶ γαρ κρατqσαντες τῆ ναυ ιαχέα εἰς τὴν γῆν κατεπλευσαν, Λιομέδων μὲν ἐκέλευεν αναχθεντας ἐπὶ

κερως aπαντας ἀναιρεῖσθsu τα ναυαγια καὶ τους ναυα

γους, 'Eρασινίδης dε ἐπὶ τους προς Μιτυλήνην πολεμ-

ους των ταχὶ στην πλειν απαντας Θρασυλλος δ' ἀειφοτε- θα αν εφη γενεσθαι, αν τας μεν αυτου καταλίπωσι, ταῖς 30 δε ἐπὶ τους πολεμίους πλεωσι ' καὶ δοξάντων. τουτων,

Classen. postulat πρbδοντι Pro προδιδοντι. - Vulg. προυθετος ποουθετε, quod praebet unus ex Dind. codicibus et restituit cum Weishio Schneid. II., iam Steph. voluit cum Fr. Porto; Morus maluit προυτίθετο. g. 29. B. Vict. v x αυτα. - E. γενεσθα1 Pro- γεγενῆσθα . E. Enoμέδης. - ποῖς Μιτ. D. Viet. Dind. ll. III. pro εἰς Μιτ.; C. E. Om. εἰς. - αμφοτερα αν εφη, quod Voluit Steph., scripsi cum Weishio, Schneid. II. Dind. I. pro αμνοτερα ἔφη. Hao egregia emendatione oratio optime procedit. Est enim μεταμελῆσαι subiectum sequentium verborum ἀλγεινον καὶ ανωφελες - μστι. Bene etiam qδη - προς δ ἔτι Peterus interpre

latur: iam per EB -- tum maxime. Hariun g. Partic. I.

s. 14I. Sed non recte idem V. . περὶ θανάτου ανθρωπους revocat, quod ita defendit, ut simili ratione explicandum dicat atque Euripideum illud παρθμνος ευδοκίμnν γάμων, i. e. Virgo ad nuptias honestas destinata Iph. Taur. III 8. . Nam, ut θανάτου ανθρωπους Proserio scriptori eo sensu dicere liceat, ut sit Manner des I dea, tamen hic sensus in nostrum locum non Prorsus quadrat, ubi dicendum est: si aberraveritis a recto iudicio in ea causa, quae de Capito hominis agatur.

λιστα καὶ ἐκ πλειστου ἐναντίος τω δῆμy. Erat enim ex iis, qui

anno gll. a. Chr. quadringentorum virorum imperium consti

tuerant.

noen, demum Atticae munitum, Aristarchus prodidit. Thucyd. VIlI, M. προδιδόντι non idem eSt uo προδοττι; verte: dem Verrather vion Oenoe. Item infra VII, 3, 3. Neque aliter se habet quod antecedit τον δῆμον καταλυοντι, supra I, I, 30. προς - μιλουντες et infra V, 2, I 0. τους - πριαμενους, die Raufer. V. gramin. I, I, 5. citatas.

106쪽

HEL LENI C. LIB. I. CAP. VII. GI

γον, τους δε προς τὴν ἀναίρεσιν, μὴ ποιγαντας ὁ οi

. I. 30. Classen. καὶ inserit ante καταLπειν. - Ante Solineid. II. scribebatur τῆς αυτου. Verba καὶ τας των Σαμίων δεκα, quae desunt in edd. vett. et in B. D. F.; 'primus recepit Steph. 31. B. C. D. E. margg. Steph. et Leonci. τριηραρχῶν Pro ταξιαρχων. - . καὶ post ἐσαν ex B. C. D. E. addidit Schneid. II. C. D. E. Vict. προς τουτοις. g. 32. B. C. D. margg. Steph. Et Leonet. παρεσκευασαντο Pro

παρεκελευσαντο. .

πρ ου θετ ε J Xenophontem προυτιθετο scripsisse ego quosve suspi eor* Propter nntecedens ἐδοτε librarius προυθετε habuisse videtur pro necessario. De Verbo προτιθεναι v. adn. ad g. 6.

αλλ' ἐαυτῶν οντας J Peterus scribendum Putut Oντες, ut sententia existat opposita verbis πονηροῖς ανθρωποις πειθο- μενους g. 33. Frustra. Sensus est: servate eas leges, quRS VO- his ipsi dedistis. Nam ἐαυτων

ebeno

νεσθαι J i. e. fore, ut utrum-

que eveniret, si partem reliquissent etc. In qua sententia abesse posse Particulam αν persuadere mihi non Possum.

30. καταλια εῖν J Infinitivus pendet a verbo ἔφη, quod antecessit. Alii intelligunt ἔδοξε, quod mihi durius videtur. . 31. τ αφρχω ν J Ex iis, qui relinquebantur et qui plurimam partem erant taxiarchi, erant quoque Thrasybulus et Theramenes trierarchi. Μanifestum est Iectionem τριηραρχων ortam esse ex I, 6, 36. τα - πραχθέντ α J i. e. quod attinet ad - gesta. Videtur autem Xenophon in animo habuisse verbum aliquod transitivum, pro quo deinceps iu fertur υπεχειν λογον.

107쪽

recipiendum sit, non video. Facilius erat δια omittere tanquam superfluum, quam, si aberat, interserere.

g. 33. ουχ ἱκανους γεν - μενουςJ Ha eo verba, si genuina sunt, de qua re ego quoque dubito , quia qui capitis accusati sunt praetores non dici pos-ν

sunt omnes oυχ - πραξοα τα

tur profecta sunt a Xenophonte, liberiore vinculo suspensa Suntu καταγνοντες , cui Verbo cogi tando facile additur αυτους. De verbo καταγιγνωσκειν cum duplici accusativo iuncto cr. Lob.

υ πο μοσαμεν ΟυJ i. e. interposito iureiurando, quominus decretum fieret, intercedente. Η e r m a n n. Gr. Siaalsalterth.

cuSatio, quae Peues Populum instituebatur eo consilio, ut reus

108쪽

Ante Weish. edebatur ἐαν Pro εως αν; hoc voluerunt tum Steph. Et Leoncl. - B. C. D. E. Vict. Καλλέἔρινος. damnaretur, antequam causa es- Siaalsalterth. l30, 14. Μ eier. set Cognita. Η er mann. Gr. et SolIoe m. p. 272.

Diuitiasti Goosis

109쪽

LIBER SECUNDUS.

ARGUMENTUM.

Lysander a Cyro pecunia instructua exercitui alipendium soIvit et, expugnatia Cedreia, Cariae civitate Atheniensium socia, navigat Rhodum. Athenienses autem Chium et Ephesum tran mittunt et se parant ad pugnam navalem. Tum Lysander Hel lespontum Petit et Lampsacum expugnatam militibus diripiendam dedit. Athenienses item illos persecuti ad Hellespontum Contendunt et ad Aegospotamos. spreto Alcibiadis, qui prope habitabat, consilio, cum Lysandro infelicissima pugna confligunt, impurati ab illo oppressi. Conon cum novem navibus Cyprum ad Euagoram fugit; reliqua omnia eupta. Athenienses omnea sunt necati.

1 οἱ δὲ ἐν τι M p μετα του Ἐτεονίκου στρατιω- ται οντες, εως μὲν θέοος ην, απο τε τῆjς ἄρας &ρέφοντο καὶ ἐργαζομενοι μύθου κατὰ την χωραν ἐπεὶ δὲ ἐγενετο καὶ τροφην -κ εἰχον γυμνοι τε ησαν καὶ ἀνυποδqτοι, ξ ισταντο αλληλοις καὶ ξυνε- τίειντο ιος τu M' ἐπιθησομενο οἷς δε ταυτα αρεσκοι καλαμον φέρειν ἐδόκει, ινα αλληλους μαθοιεν

110쪽

φανους ἐπιχειρῆσαι σφαλερον ἐδοκει εiναι, νὴ εἰς τὰ

Oπλα ορμήσωσι καὶ τ*ν πολιν κατασχοντες καὶ πολέ-νοι γενομενοι ἀπολεύωσι graντα τὰ πραγματα, αν κρα

τησωσι, το τ αυ απολλύναι ἀνθρώπους ξυμμανυς πολλους δεινον ἐφαίνετο εἶναι, μή τινα καὶ εἰς τους αλχους 'Eλληνας διαβολην σχοῖεν καὶ οἱ στρατιωταιωςνοοι προς τὰ πράγματα ωσιν' ἀναλαβων δὲ μεθ' 3ἐαυτου ἄνδρας πεντεκαίδεκα ἐγχειρίδια εροντας ἐπο-

ρευετο κατὰ την πολιν καὶ ἐντυχθων τινι οφθαλμι ντι

ἀνθρωπε' απιοντι ἐξ ἰατρεί- , καλαμον εχοντι, ἀπεκτεινε. Θορυβου δὲ γενομDου, καὶ ἐρωτώντων τινῶν, οδια τί απεθανεν ὁ ἄνθραπιος, παραγγελλειν ἐκέλευεν O 'Eτεόνικος, οτι τον κάλαμον εhε. Κατὰ δὲ τ*ν παραγγελίαν idissimo. παντες οσοι εἶχον τους καλα-

patriam ita se gerebat. De Rccusativo τι v. adn. ad Oecon.

debatur i. e. metum movehat), ne ad arma currerent,

ii scilicet, qui coniurationis Pamticipes essent. V. Rost. gr. schol. 166, 3. CL adn. ad Oec n. lI, 7: οἰκτειρω σε, μή τι ἀνήκεστον κακον παθης. De coniunctivo positu, quum Praecedat ἐδοκει, v. adn. ad Ages. VlI, 7: ἐπεμελήθη - οπως - απολητα . Rost. gr. schol. .l86. addit. 1. Κuhne T. gr. schol. g. 330. adn. l. Loquitur haec Xen. quasi ex mente Eteo vici, ut patet etiam ex verbia

sequentibus αν κρατησωσε, quae rectae potius conveniunt orationi.

του αφανους soli., quod cogitando facile addus ex antecρο- dentibus verbis ἐκ του ἐμφα-νους. Quum enim duo essent, quae facere poterat Eteonicus, aut aperta vi aggredi coniuratos aut per insidias opprimere, neutrum fecit, sed mediam quandam se expediendi ex hac difficultate excogitavit rationem.

no malo apud cetero a Gractoos audirent.

χονται. San P p. ad comment. I,

SEARCH

MENU NAVIGATION