Hellenica, sive Hellenicorum

발행: 1863년

분량: 425페이지

출처: archive.org

분류: 미분류

61쪽

aληθέστατος λεγόμενος χρόνος εἶναι' ἀφ' ου γάρ τοι ἔφυγε καὶ ουκ ἐφάνη ἐν τή- δεκάτs μηνὶ ἐγε-3 νου. Οι μὲν τοιαυτ' ἔλεγον. Λιοπείθης δέ, μάλα

χρησμολόγος ἀνήρ, Λεωτυχίδύ συναγορευων εἶπεν, ὼς καὶ 'Aπόλλωνος χρησμὸς εἴη φυλάξασθαι την χω- λην βασιλείαν. Λυσανδρος πρὸς αυτὸν υπὲρυγη

λευειν φυλάξασθαι, μη προςπταίσας τις χωλευσαι, ἀλλα μῶλλον, μη ουκ ων του γένους βασιλευσειε.LIανταπασι γὰρ αν χωλην εἶναι την βασιλείαν, οπότε

Bryl. Cast. Mor. συνεμαρτυρει, e coni. Μori Veislc. συμμαρτυρεις συνεμαρτυρησε cum reliquis libris Leoncl. Steph. Ivelis. Schneid. Dind. - ἔφυγε A. C., monente Leouel. ΜOr. sqq. edd. , B. D. M. N. V. ἔφυσε, ceteri ἔφυ σε. - ουκ ante ἐφάνη , monento Leoncl. , addiint Μor. sqq. edd. g. 3. συναγορ. B. D. F. M. N. Dind. pro ξυναγ. - χωλευσαι B. C. D. Ε. pr. Iunt. Diud. pro Vulg. χωλευση, F. V. Μ. N. χωλευσαι, A. E. eorr. χωλεύσει. - βασιλευσειε B. C.D. F. I. K. M. N. V. Dind. - οἱ sensu victa, sluo anteR - τυ κα- λεις πατέρα. συνεμαρτυρησεJΡlutarch.

Ages. ΙΙΙ, 6: ὁ Ἀγησίλαος ἔφη

καὶ τον Ποσειδῶνα καταμαρτυρεῖν του Λεωτυχιδου την νοθεί

αν, ἐκβαλόντα σεισμω του θαλάμου τον Ἀγιν' ἀπ' ἐκείνου πλέον η δέκα μηνῶν διελθόντων γενέσθαι τον Λεωτυχίδην. Id.

τψ χρενω μάλιστα, οτι σεισμου

γενομένου φοβηθεὶς ἐξέδραμε

του θαλάμου παρὰ της γυναικός, εἶτα δέκα μηνῶν ουκέτι συνῆλθεν αυτη, μεθ' ους γενόμενοντον Λεωτυχίδην ἀπέφησεν ἐξαυτου μη γεγονέναι. Sed mutata sontentia Agidem Heraeae moriturum testistis advocatis filium suum esse Leotychidem agnovisse

Ages. III, 4: Λιοπειθης ἀνηρχρησμολύrος ἐν Σπάρτη μαντείων

τε παλαιων υπόπλεως καὶ δοκῶν περὶ τα θεια σοφος εἶναι καὶ περιττός. Veri in Oraculi haec,

Sunt:

Φράζεο δη, Σπάρτη, καίπερ μεγάλαυχος ἐουσα,

μη σέθεν ἀρτιποδος βλάστη χωλη

βασιλεία. δηρον γὰρ νουσοί σε καταGχη- σουσιν ἄελπτοι φθισιβρότου τ ἐπὶ κομα κυλινδό-

- μενον πολέμοιο. Cf. etiam Plutare h. Lysand.

XXΙΙ. Pausan. III, 8, b. προσπταίσας J Item Plu

tarch. Lysand. l. o. sed Ages. I. e. προσπταίσας - τον πόδα.

χωλευσαι - βασιλευσειε

Formarmin variationem placuisse Xenophonti, animadverti ad Comment. I, l, 12, ubi v. exemplR. Cf.

etiam infra IV, 6, b. V, 3, 3. in1- primis de Rop. Athen. II, 1b: εἰ στασιάσαιεν, ἐλπίδα αν ἔχοντες

τοῖς πολεγίοις στασιάσειαν. ουκ ωνJ Ex antscedentibus repetero licet τις. Sed v. otium

l. e. χωλην εἶναι την βασιλείαν, εἰ νόθοι καὶ κακως γεγονότες βασιλευσουσιν Ηρακλείδαις. I ii stin. VI, 2: ,,Ad postremum Sta

62쪽

λάου, θυοντος αυτου των τεταγμένων τινα θυσιῶν

υπὲρ τῆς πόλεως, εἶπεν ο μάντις, οτι ἐπιβουλήν τινα των δεινοτάτων φαίνοιεν οἱ θεοί. Ἐπεὶ πάλιν ἔθυεν, ἔτι δεινότερα ἔφη τα ἱερὰ φαίνεσθαι. Το τρίτον . δὲ θυοντος, ειπεν, M'Aγησίλαε, ωςπερ εἰ ἐν αυ- τοῖς εἴημεν τοῖς πολεμίοις, ουτω μοι σημαίνεται. Ἐκ δὲ τουτου θ' υοντες καὶ τοῖς ἀποτροπαίοις καὶ τοῖς σωτῆρσι, καὶ μόλις καλλιερήσαντες, ἔπαυσαντο. Λη-γουσης-τῆς θυσίας ἐντος πένθ' ὴμερων καταγορευειτις προς τους ἐφόρους ἐπιβουλὴν καὶ τον αρχηγον του πράγματος Κινάδωνα. Ουτος δ' ην καὶ το ειδος νεα- 5

ἔθυσε. - τὸ τρίτον δὲ B. F. I. i. sonet. Steph. Dind. pro τὸ τρίτον ῆδη; pro his V. τουτου δὲ, D. ἔξ ῆ ἔπτα. Cf. g. 9. - μοι post Ουτω

om. E. et edd. excepta Ilaut. ante Dindorfium. - N. φαῖνεται pro σημαίνεται. g. b. Port. Leoncl. IVelis. καὶ το εἶδος νεανίσκος καὶ, IVeislc. Schneid. νεανίσκος καὶ τὸ EIδος και, Νaber. Schoemann. et Cobet. gem quam imperium regno claudicaro. Nam altero peda Gli1-dus erat Agesilaus. De regibus Spartanis , , ex duabus familias Procli et Euosthenis, qui prinoipes ex progenio Herculis Spartas reges fueriant ortis V. C O rn.

Nop. Ages. I, 2. Herod. VI, 52.ῆ. 4. υπὲρ τῆς πόλεωςJ Nam

penes regem apud Lacedaemonios erat publica saerarum rein rum cura. Xen. de Rep. Lae. XV, 2. eis kius. εθυενJ Necessarium est im-pprsectum non solum propter Ru-tecedens et sequens θυοντος, Sed magis etiam propter φαίνεσθαι. Spectari enim non possunt nisi dum fiunt sacra.

τοῖς ἀποτροπαίοις καὶ σωτῆρσι J Pausan. II, II, 2:τοὐ ταφου πλησίον εἰσiν απο- τρόπαιοι θεοί ' παρὰ τούτοις δρῶσιν οσα Ἐλληνες ἐς ἀποτροπὴν κακῶν νομίζουσιν. Imprimis Apollo et Iupitor vocantur ἀπότροποι sive αλεξίκcικοι et σωτῆρες. V. Aristoph. Pliat. 359. Soph. Trach. 3 M. Aesch . Agam. 498. Pausan. I, 3, 3. Lueian Alox. IV: αλεξίκακε 'φάκλεις καὶ Ζευ ἀποτρόπαιε καὶ Βιόσκουροι σωτῆρες. V. Herbst.-Xen. Symp. IV. 33:

τοῖς ἀποτροπαίοις μεις; κ α ὶ μ ὀ λ ι ς J v i x t a n d e m. ληγούσης - ἐντὸς πενθημερῶν J Desinentibus 8Rorificias quum nondum quinque dies pror fius praeteriissent. Ponitur enim λη- γοώσης, non ληξάσης, ut signincetur, detectam coniurationem eum desinentibus sacrificiis, quibus portenta fuisset, pRene Coningruisse.

63쪽

'Ερομένων των ἐφόρων, πως φαίη την πρῆξιν ωε- σθαι, εἶπεν ὁ εὐαγγείλας, οτι ὁ Κινάδων αγαγὼν αυ

τὸν ἐπὶ τὸ ἔσχατον τῆς αγορῆς ἀριθμῆσαι κελευοι, ὁπόσοι εἱεν Σπαρτιῆται ἐν τῆ ἀγορρ. Καὶ ἐγώ, ἔφη, ἀριθμήσας βασιλεα τε καὶ ἐφορους καὶ γέροντας καὶ ἄλλους ώς τετταράκοντα, ῆρόμην, Tί δή με τουτους,

d Κινάδων, ἐκέλευσας ἀριθμῆσαι; 'Ο-ειπε, Τουτους, ἔφη, νόμιζε σοι πολεμιους ει ναι, τους δ' αχχους παν- τας συμμάχους πλέον η τετρακιςχιλίους ὀντας τ 1ς ἐν

τῆ ἀγορῆ Ἐπιδεικνυναι δ' αυτὸν ἔφη ἐν ταῖς ὁδοῖς

ἔνθα μὲν ἔνα, ἔνθα δὲ δυο πολεμίους απαντῶντας,

τους δ' ἄλλους ἄπαντας σDμμάχους ' καὶ ὁσοι δὲ ἐν

τοῖς χωρίοις Σπαρτιατῶν τυχοιεν οντες, ἔνα μὲν πω

καὶ τό εἶδος νεανικος καὶ. - E. Ald. κελευει. - D. om. καὶ γέροντας. - V. Om. ἔφη post τουτους. - συμμάχονς πλέον si seqq. usquaad ἄλλους ἄπαντας servant B. Leoncl. marg. Steph. Wolla. Schnoid. Dind. , ceteri om. - συμμ. hie et postea B. D. F. Μ. N. Din 1. Pro ξυμμ. - Verba πλέον η usque, απαντας συμμάχους desunt in edd. vett. Steph. qui in marg. Et Ilor. - δύο ante πολεμίους addunt Leonet. sqq. edd. ρωστος non scribendum est νεανισκος. Hoe esset: forma sive specie erat iuvenil i, qua esse poterat etiam si egressus esset

iuvenilem aetatem, illud nihil ostnisi iuvenis erat; nam τo ELδος, quod abesse poterat, additur, ut plenius sibi respondeant τὸ εἶδος νεανίσκος et την ψυχην

τῶν ὁμοίωνJ Xen. do Rep. Lae. X, T: τοῖς μὲν τὰ νόμιμα

ἐκτελουσιν ομοίως ἄπασι την πόλιν οἰκείαν ἐποίησε Λυκουργος)καὶ ουδὲν υπελογίσατο οπιε σωμάτων ουτε χρημάτων ἀσθένει- απι εἰ δέ τις ἀποδειλιάσειε του τὰ νόμιμα διαπονεῖσθαι, τουτον

ἐκεῖ απέδειξε μηδὲ νομίζεσθαι

ἔτι τῶν ὁμοίων εἱναι. Erant igitur qui non inter ὁμοίους numerabantur, ut Cinadon, non omnI-um reipublicae partium et honoriim parii es. Aristo t. Ρolit. VI, init.: Ἐν ταῖς ἀριστοκρατίαις Τίγνονται αῖ στάσεις αἱ μὲν δια το ὀλίγους τῶν τιμῶν μετέχειν - ' μάλιστα δὲ τοὐτο συμβαίνειν ἀναγκαῖον - οταν ἀνδρώδης τις ων μη μετέχη τῶν τιμῶν, o&ν κινάδων ὁ την μ' Ἀγησιλάου συστήσας ἐπίθεσιν

ἐπὶ toυς Σπαρτιάτας. Et Bo - mo seditionem tentasse Cinadonem ex eo manifestum est, quod interrogatus in tu licio resipondet

βουλόμενος ταυτα ἔπραττον . V. Naolis mulli. Hellen. Alterviumst inde I, p. 461.ώς τετταράκονταJ Ad αλ-λους. Non omnes antea dictos pertinet numeriis, id quod contra Valolconarium, 'Veis hium, Solinoidorum recte monet D in dorsius. εἶπε - , poeni V. ad oecon. VIII, 2: καὶ ργω - εἶπον, Μq-δέν τι, ἔφην, ἀθυμήσης. Infra III. 4, 9.εν τοῖς χωρίοιςJ in agris,

praedias. ἔνα - πολλούς Ad haec ex οσοι intelligas τοσουτους, cui, Si positum esset, ἔνα μὲν - δ' - πολλους per appositionem di-Diuili od by Cooste

64쪽

ΗΕ L. L. ENIC. LIB. III. CAP. III.

39λεμιον τον δεσπότην, συμμάχους δ' ἐν ε στω πολλούς. Ἐρωτώντων των ἐφόρων, ποσους φαίη καὶ 6τους συνειδότας την πραξιν εἶναι, λέγειν κάὶ περιτουτου s y αυτον, ως σφίσι μὲν τοῖς προστατευουσιν ου πάνυ πολλοί, ἀξιόπιστοι, συνειδεῖεν αυτοι μέντοι πασιν ἔφασαν συνειδέναι καὶ εΓλωσι -ὶ νεοδαμώδεσι καὶ τοῖς υπομείοσι καὶ τοῖς περιοίκοις ' οπ-

γαρ ἐν τουτοις τις λόγος γένοιτο περὶ Σπαρτιατῶν, ουδένα δυνασθαι κρυπτειν το μη ουχ ηδέως αν καὶ ἀμων ἐσθίειν αυτῶν. Πάλιν ουν ἐρωτώντων, πιπλα Iπόθεν ἔφασαν ληψεσθαι; τον δ' εἰπειν, οτι οἱ μὲν

g. 6. E. volt. om. περὶ ante Σπαρτ. - A. B. D. F. U. edd. vett. ουδὲν αν, C. Ουδένα αν pro ουδένα.ε. T. τον δ' Dinit. pro τόνδ'. - D. ώς οσοι γε pro οτι οἱ μὲν. stributivain quana Vocant subitineta forent.

g. 6. αυτοίJ οἱ προστατευον- τες. Transeunt autem iam Verba indicis in orationem rectam V.

ad 1, 1, 27. V, 1, 31. VI, 5, 35. VII, 1, 24. 4, 40ὶ et ita quidem,

quasi non Cinadonoin solum sed plures coniuratos, quom In Sententiam illo simul indicabat, audiverit loquentes. Quod quum antecedentibus pariam convenire videretur, pro εφασαν Hert 1inius coniecit φάναι saeil. αυ- τόν). Tum Vero αὐτοὶ quoquo mutandum esset in αυτ υς, qua de rε v. Popponem ad eundem

quo nominativum tueri conatur Horti inius. V. etiam Lob Eh. ad Phryn. p. 755. not. 'fi'. συνειδέναιJ Quid nunc agerent coniurationis principes, cum paucis aliis communicatuIn esse dieit Cinadon. Eo autem bene scire, idem se velle quod omnes holotes etc. Schnoideri contrast Dindor fit interpretatior bena notos habere ipsos forum- qua consilia helotes et reliquos neque verbis αυτοὶ πῶσιν - συνειδέναι respondet neque Re Ommodata est sequentibus oπου γὰρ

riOro erant conditione quam οἱ δμοιοι, sed quali non liquet. Uerbonam ordo dignitatem hominum sequi videtur, ut ex his quatuor generibus imum helotos, honestissimum os περίοικοι teneant locum. V. XVacham ulli. Hellen. Alterunians eunde I, 46l-63. xo μη οὐχ l In vecto κρυπτειν inest notio dissimulandi ac negandi, cui ouum antocedat negatio ουδένα), sequenti infinitivo additur μη ουχί. V. Burim. g. 148. adn. 10. Κuehn. g. 318. 10. Rost. gr. mai. o. 13b. 7. b. β. καὶ ωμῶν ἐσθίεινJ Anah. IV, 8, 14: τουτους ην πως δυνω- μεθα, καὶ ωμοὐς δεῖ καταταγεῖν. Quae locutio adverbia instar habenda iam Homero nota orat: Il. IV, 3b: ωμὸν βεβρωθοις Πριάμοιό τε παῖδας, unde sortasse hausta est a Xenophonte.

Cf. ad III, 2, 4. g. T. ἔφασανJ Si g. 6. ἔφασαν

rocte interpretatus sum, hic tiosi verbum minus etiam habet offensionis. Frustra Hert linius con-iscit ἔφασκε.του δ' εἰπεῖν J scit. ἔφη.

Continuatur autem oratio quasi praecessorit πάλιν - ηρωτων. Diuitiam by Gorale

65쪽

η πολλὰς μὲν μαχαίρας ουσας), πολλὰ δὲ ξίφη,

πολλους δὲ ὀβελίσκους, πολλους δε πελέκεις καὶ ἀξί- νας καὶ πολλὰ δρεπανα. Λέγειν δ' αυτον ἔφη, οτι και ταυτα οπλα πάντ' εἴη, οπόσοις ανθρωποι καὶ γην και ξυλα καὶ λίου )ς ἐργάζονται, και των αλχων σὲ τεχνῶν τὰς πλείστας τὰ οργανα οπλα ἔχειν ἀρκουντα, αλλως τε καὶ προς αόπλους. Πάλιν αυ ἐρωτώμενος, ἐν τίνι χρόνω μέλλοι ταυτα πράττεσθαι, εἶπεν, οτι8 ἐπιδημεiν οἱ παρηγγελμενον ε'. 'Aκουσαντες ταυτα οἱ Θοροι ἐσκεμμένα τε λέγειν ηγήσαντο απιον καὶ ἐλεπλάγησαν, καὶ ουδὲ την μικρὰν καλουμένην ἔκκλη-

Post αυτοὶ delevi ἔφασαν γε, quae Mor. seqq. edd. ineluSει habent. - ουσας post μαχαίρας inserui, quod excidisse iam Iveis c. suspicatus est. - πολλὰ δὲ B. D. F. Μ. V. eum edd. , Ι. Ε. καὶ πολλὰ δὲ, ceteri codd. πολλὰ. - πάλιν αυ B. I. F. II. N. Dind. pro παλιν Ουν. μέλλοι ταυτα B., ταυτα μελλοι Din 1., μελλει ταυτα D. F. I. M. N. V., ceteri ταυτα μελλει. g. 8. N. ακουσ. δὲ ταυτα. - D. om. καλουμένην. - συλλ. B. D.

De quo particulae δε usu ' v. Kuesne r. ad Anab. V, 1, 22. VII, 7, 7: ἐπεὶ δὲ - ἔχετε τήνδε χώραν, νυν δὲ ἐξελαυνετε ημῶς, et meam adn. iid Cyrop. V, 6, 21: εἰ μηδὲ τουτο - βουλει ἀποκομ

ante haec verba adhuc in Verbo-nim contextu legebantur cum Dindor fio ex praecodentibus ropctuta censeo.

nullo pacto potest referri ad ἐπιδεῖξαι, ad quod verbum intelligas ἔαπιψ s. e. τῶ εἰςαγγείλαν- τι forri nequit, nisi addis aut ούσας post μαχαίρας aut ἄντα

post δρέπανα , sed extremo enun tiationis loco languere videtur participium.

εἰς τον σίδηρονJ forum

ferrRII en tormin. Sic ἰχθέες. λάχανα ot similia dieunt Attioiaeriptores. Seliue id erus. Μulta huius generis congessit Bern

ἐπιδημεῖν in in urbe manere nou peregre abire. responsi brevitato indieari videtur non tam tempus facinoris non osso definitum quam celare multitudinem velle hoe tempus coniurationis principes.

g. 8. ἐσκεμμένα - λέγει ωJ

rus in indico oditionis suae exponit ἐκκλησίαν suisse eontionΘIn quae meris Spartanis constiterit nullis sociis περιοίκοις praesentibus, qui ubi adsint, addi ubimio apud Xenophontem καὶ συμμαχοι. Indo colligit maiorem ἐκκλησίαν esse quaa comprehenderit Spartanos et socios, pRGRIn quae Diuili od by Cooste

66쪽

HELLENI C. LIB. III. CAP. III.

41σίαν συλλέξαντες, ἀλλα συλλεγόμενοι των γερόντων ἄλλοι ἄλλοθι ἐβουλευσαντο πεμψαι τον Κινάδωνα εἰς

Aυλῶνα Get ν αλλοις των νεωτερων καὶ κελευσαι ηκειν ἄγοντα τῶν Λυχωνιτῶν τέ τινας και των εἱλώτων τους

τ si σκυτάχρ γεγραμμένους. ' γαγεῖν δὲ ἐκέλευον καὶ την γυναῖκα, η καλλίστη μεν αυτόθι ἐλεγετο εἶναι, λυμαίνεσθαι δ' ἐωκει τους ἀφικνουμένους Λακεδαιμονίων και πρεσβυτέρους και νεωτέρους. 'Tπηρετή- sκει και αλλ' ηδη ο Κινάδων τοῖς cφόροις τοιαυτα. Καὶ τότε δη ἔδοσαν την σκυτάλην αυτω, is p γεγραμ' μένοι ησαν ους ἔδει συλληφθη 'ret. 'Eρομένου δέ, τίμνας ἄγοι μεθ' ωυτου των νέων, Ἱθι, ἔφασαν, και τον πρεσβυτατον των 1ππαγρετῶν κέλευέ σοι συμπέμήναιῖξ η επτά, οῖ αν τυχωσι παρόντες. Ἐμεμελήκει δὲ α 'τοῖς, οπως ο ἱππαγρέτης εἰδείη, ους δέοι πέμπειν,

M. N. Dini'. pro ξυλλ. - αλλοι Halberatam. Thes. liti. Lugd. Bal. 1840. p. 3, 6. Dind. pro αλλος. - ἄλλοθι B. C. D. F. I. K. M. N. V. Dind. pro αλλοθεν. - αυτόθι ἐλέγετο B. D. F. I. M. N. V. Dim'. pro ἐλεν. αδτ. - B. Ἀθηναίους pro ἀφικνουμένους. - N. τῶν Λαγ δαιμονίων. g. s. N. τότε M. - B. ἐκείνφ pro αυτω. - συλλ. B. D. M. N. Dind. pro ξυλλ. - ἔφασαν dedi pro ελον. B. C. D. E. F. I. M.. N. V. dant is' - συμπ. B. D. N. Din4. pro ξυμπ. - D. καὶ τους συν αυ- τω pro εξ η ἔπτὰ . - δέοι πέμπειν A. B. D. E. F. M. V. Schnoid. solos sed omnes) Spartanos. Cui recto IV ei altius opponit, de oeculia coniuratione deliberari non potuisse in contione cui omnes Spartani, ergo ipsi etiam coniurati interfuerint. Μικρὰ igitur

ἐκκλησία h. l. est conventus eOmini tantum Spartanorum qui g. 5. dicuntur ομοιοι. quae EAt sententia Waclis in ut hi Η. A. I, g. 5b. p. 464. τῶν γερόντωνJ Do genitivo partitivo v. adn. ad II, 3, 14. αλλοι ἄλλο J nimirrum nomunitudinis suspieionem Ino Brent. Commune autem per internuntios confectum e8se consilium per se intelligitiar.

g. s. οἶς, ἔδει συλληφθῆναι J Ita quidem rem fingebantophori.

ἐρομεν ουὶ Do intellecto αυτ υ V. Ri n. ad Ι, I, 29. αγοι J ducere se oporteret. Doliae vi optativi in interrogations obliqua v. K ueh n e r. ad Anab. I, 10, 5: ἐβουλευετο - εἰ πεμποιέν τινας η πάντες λιεν. Dindor Loonseri I, 7, T. III, 5, 22. V. Κ r u Θ ger. gr. g. 54. II, 7. adn. I. ἔφασανJ Sie scribendum vi dotur Hert linio; nam eo ducit

plurimoriam et praestantioriam libromani scriptura.

se ἱππαγρέτας, praesectos tre- entoriam equitum ex ephebis lectorum nauat Xen. de Rop.

67쪽

XENOPHONTIA καὶ οἱ πεμπόμενοι εἰδεῖεν, Ora Κινάδωνα δέοι συλλαβεῖν. Εἶπον και τοίτο τω Κινάδωνι, οτι πεμψοιεντρεις αμάξας, ἴνα μη πεζους αγωσι τους ληφθεντας ἀφανίζοντες sς ἐδυναντο μάλιστα, οτι ἐφ' ενα ἐκελ

10 νον ἔπεμπον. Ἐν δ ὲ τρ πολει ου συνελάμβανον αυ- τον , οτι το πραγμα ουκ vδεσαν ὁπόσον το μέγεθος εχ, και ἀκουσαι πρῶτον ἐβουλοντο του Κινάδωνος,οῖτινες εἱεν οἱ συμπράττοντες, πρὶν αἰσθέσθαι αυτ υς,

οτι μεμήνυνται, ῖνα μη ἀποδρῶσιν. 'ρμελλον οἱ συλλαβόντες αυτον μὲν κατέχειν, τους δὲ συνειδότας πυθόμενοι αυτου γράψαντες αποπέμπειν την ταχίστην τοῖς μόροις. ουτω δ' ἔσχον οἱ ἔφοροι προς το πραγμα, ωςτε και μόραν ἱππεων ἔπεμψαν τοῖς ἐπ' Λυχῶ 11 νος. Ἐπεὶ δ' εἰλημμένου του ανδρος ηκεν ἱππευς φερων τα ονόματα ῶν ὁ Κινάδων ἀπέγραψε, παραχρημα τόν τε μάντιν Tισαμενὸν και τους αλλους τους ἐπικαιρiωτάτους G 1νελάμβανον. Ως δ' ατηχθη ὁ Ιε-

Dind. pro αν δέοι πέμπειν. C. N. πέμπειν δέοι. - A. Ald. Κινάδωνα δέει.φ. 10. συν. B. D. II. N. Dind. pro ξυν. - Εdd. Vett. om. το Rnte πρῶγμα. - B. Om. πρῶτον. - Κ. ησαν pro εἶεν. - συμ. B. D. Μ. N. Dind. yro ξυμ. - E. F. N. edd. Vetti αυτὰ pro αὐτους. - A. Edd. vera. ἀποπεμψειν. - μόραν Looncl. edd. sqq. pro μοῖραν. g. 11. D. ona. ὁ ante Κινάδων. - ἄλλους τους inferiant B. Inarg.

tionem.

ἀποπεμπεινJ scit. τὰ γεγραμμένα ονόματα τῶν συνειδό

των.

12. dicitur equitum manus. Hau autem miseriant, si res sorte maioriinus indigeret copiis.

να, ut erat φ. 8. Per dolum ontiniussus erat Aulonem proficisci Cinadon, quem ut in ipso itinere, antequam perveniret Aulonem, omprehenuerent mandatum erat equitibus.

rensis, simificans scribenti tradere, etu Protostoli steben, ut est Ando e. de myst. 13: πρῶτος μεν ουτος ταυτα ἐμήνυσε καὶ ἀπέγραψε τούτου . Demost h. adv. Μaeart. 54: απογραγέτω δετὀν μη ποιουντα ταυτα o βουλόμενος προς τὸν αρχοντα. Idem adv. Nicostr. 53, 2. uuibus addas quae affert Papius in lex. Do-mosth. adv. Aphob. 14. 59. Et sane iussi erant fg. 10.ὶ equites nomina quae proditurus esset Cinadon, ipsi consimare, naque rei naturao esse convoniens Videtur, vinetum hominem ad scribendum

τους ἐπικαιριωτάτουςJ h. e. in quibus plurimum orat situm ad perficiendum id quod volebant coniurati. Item VI, 4, Ib. Cymp. Duili od by Cooste

68쪽

νάδων καὶ ηλέγχετο καὶ ὐμολῶπι πάντα καὶ τους συνειδότας ἔλεγε, τέλος αυτον ηροντο, τί καὶ βουλόμενος ταυτα πράττοι. V δ' απεκρίνατο, μηδενος ηττων ε ἶναι ἐν Λακεδαίμονι. Ἐκ τουτου μέντοι ηδη δεδεμένος καὶ τω χεῖρε καὶ τον τράχηλον ἐν κλοιβ μαστιγουμενος καὶ κεντουμενος αυτός τε καὶ οἱ μετ' αυτου κατὰ την πόλιν περιήγοντο. Καὶ ουτοι μὲν δη της δίκης ἔτυχον.

Loonet. Dind. - Schneid. εIναι τῶν) ἐν Λακεδ. - δη τῆς A. B. C. D. M. V. marg. Leon l. 'Veislc. sqq. edd. pro διττῆς. VII, 5, 71. Κue liner. ad Anab., III, 1. 36. τί καὶ - πράττοι J Item no- Strates Meunt: toas er dennyauch damu be tiesulyte. II, 3. 47: τί ποτε καὶ καλέσαι χρή. v. adn. Oecon. XII, 4: τί αυτον καιδει αλλο ἐπίστασθαι ξ απερ ἐγώ; Anab. V, 8, 2. VII, 7, 10: ἀτὰρ τί καὶ πρὸς ἐμὲ λέγεις ταυτα; μηδενος ῆττων εἶναι J V. τῶν ὁμοίων g. b. ἐν Λακεδαίμ ονιJ Inutilo estitit, onto veis hio scribero τῶν ἐν Λακώ

refutandum II. Satippium, qui in Epist. ad G. II a In annum p. 85 se er diei κλοιφ δεῖν, nunquam εν κλοιῶ δεῖν contenderat, Horti inius in progr. IVerthem. 1845. p. 12. cutis h. l. confert Arrian. Anab. ΙΙΙ, 30. 3: ἐν κλοιῶ δήσαντα. Polyaen. VI, 4s: ἐν κλοιῶ δεδεμένους. Diuitiam by Cooste

69쪽

CAPUT IV.

ARGUMENTUM.

duunt nuntiatuna esset LacedaeInonem magnam in Phoenice ornari classet n. ad expeditionem in Asiam se paravit Agesilaus adiuncto L.ysalidro. duum autem AgaInemnonis exemplo Auit te sacra facere constitui set, a Boeotarctiis contumeliose impeditus Ephesum navigavit. Agesilaus quunt aperitisset Tissaplieriti, se ad liberatulas Graecas in Asia civitates venisse, inducitis lite tui eiuraIulo interposito pactus duin legati ad regem missi rediissent. belliuin coinparavit: se i religiose fidem servavit Agesilaus. Interina Graeci Asiatici Lysandrii in ita observabant, ut ipse regis, Agesilaus privati nomitiis speciem Italberet. Sensit Lysander ea re ossendi Agesilaum petiitque ab eo, ut sibi alit,i aliquid inuneris gerendum assignaret. Missus ergo in Hellespontuin etsi Agesilao non inutilein se praebellat, tamen non magnam apud eum init at gratiam. Tissaphernes novis a rege missis copiis superbus bellum indicit Agesilao . nisi ex Asia excedat. Sed Agesilaus nillil territus in Plirygiain irrupit et inagna praeda potitus est. 0ulini per aliquod tempus tuto illani regioneni depopulatus esset, casu concurrunt equites Agesilai cuin Pliarnabaeti equitilius, quos ille paene victores in suga in coniecit pe destri exercitu. Insequenti die quum sacra fecisset in-sausto omine, versus mare se convertit et equitatu maxime se instruere coepit. Ineunte vere Agesilaus Ephesi sumno studio bellum paravit. Deinde postquani calliditatem Tissaphernis eluserat, armis etiam eum superavit. Ipse Tissapiternes quum in pugna non assuisset, Artaxerxes proditionis insintulatum misso Titi irauste eum interfici iussit.

1 πετα ταυτα υρωδας τις Συρακόσιος ἐν Φοινίκ E ων μετα ναυκλήρου τινος και ἰδὼν τριηρεις Φοινίσσας τὰς μὲν καταπλεουσας αλλοθεν, τὰς καιαυτου πεπληρωμένας, τὰς δὲ καὶ ἔτι κατασκευαζομε-

ηρως dixisse tradit P r i s c ia n. I. p. 265, ed. Κrehil. V. Hellandde dial. Xen. p. II. τριήρεις Φοινίσσας J CLIV, 3, II. Pausan.. I, 3, 1: Bασιλευς Κυπρίων Εὐαγόρας, δς καὶ τας τριαρεις τας Φοινίσσας ἐπραξε παρα βασιλέως 'Αρταξέo-ξου δοθῆναι Κόνωνι. Suasu etiam

Pharnabazi hoc factum esse nar

70쪽

νας, προςακουσας δὲ και τουτο, Oτι τριακοσίας αυτὰς

δεοι γενέσθαι, ἐπιβας ἐπὶ το πρῶτον ἀναγόμενον πλοῖον εἰς την Ἐλλάδα ἐξηγγειλε τοῖς Λακεδαιμονίοις,

ὼς βασιλεως καὶ Tισσαφέρνους τον στόλον τουτον παρασκευαζομενων ' οποι δέ, ουδὲν ἔφη εἰδεναι. ' νε-2πτερωμένων δὲ των Λακεδαιμονίων καὶ τους συμμάχους συναγόντων και βουλευομένων, τί χρη ποιεῖν, Λυσανδρος νομίζων καὶ τω ναυτικ6 πολυ περιέσεσθαι τους Ἐλληνας και το πεζον λογιζόμενος ως τὸ μετὰ Κυρου ἀναβαν, πείθει τον 'Aγησίλαον υποστη- ναι, ην αυτω δῶσι τριάκοντα μὲν Σπαρτιατῶν, εἰς δις- χιλίους των νεοδαμωδῶν, εἰς αακιπιλίους τὀ συνταγμα των συμμάχων, στρατευεσθαι εἰς τηνυσίαν. Προς δὲ τουτω τω λογισμω καὶ αυτὸς συνεξελθεῖν αυτω ἐβουλετο, οπως τὰς δεκαρχίας τὰς κατασταθεμ

Dind. pro ξυντ. et ξυνεξ. ἀναγόμενον - εἰςJ Do transpositione participii v. ad Ι,l, 23: εἰς Λακεδαίμονα γράμματα πεμφθέντα.ως - παρασκευαζομένωνJh. e. εἰπών, dτι - παρασκευάζοιντο. V. adn. Ad Ages. I, 31:

παρηγγειλε δὲ καὶ τοῖς ἱππευσιν

10: ἐλέγετο δὲ ὁ στόλος εἶναι εἰς

Πισίδας. Cf. infra III, 5, 10: οποι ἀποσταῖεν, ad quos deficerent. g. 2. τρ ι άκονταJ Ex l. 20 apparet misso duces rei induaria imprimis poritos. Plutarch. Ages. VI, 2. eosdem appollat ηγεμόνας et quia consilia miluaria eum rege essent agitanda, συμβουλους. Cf. Plutaret . LySan l. XXIII. Diodor. XIV, 79: τριάκοντα δὲ των πολιτῶν εἰς τὸ συνέδριον τους ἀρίστους κατατάξας. Etiam Aresipolim τριάκοντα Σπαρτιατων comitantur in Asiam proficiscenten1 infra V, 3. 8. Ρrimum Agidi regi Ox toga δέκα ξυμβουλους additos esse auctor est Thucyd. V, 63, 4, ubi v. Pop

Ages. I, T. τῶν νεοδαμωδῶν J De his v. ad III, I, 4. τὸ σύνταγμα τῶν συμμάχωνJ h. e. τοὐς συντεταγμένους συμμάχους. V. ad ΙΙΙ, 3, T. Illis

temporibus bella in remotioribus gerenda non cives Spar tanos missos ess , sed νεοδαμώδας et

περιοίκους h. e. συμμάχους coli. III, I, 4. V, 2, 24. Thucyd. VII. 58. monet Hella II d. Ad Xen. Ages. I, T.

Hase brovius dicta hunc haboni sensum: non tantiam Graecoriam Asiaticorum et imperat Spartani, sed suaA etiam spectans rationes Agesilai ipsct comes esse VolebRt.

τὰς δεκαρχίαςJ qitas, subla-

SEARCH

MENU NAVIGATION