장음표시 사용
351쪽
3 'Ε λιμιασαν,J Lege Paulo infra scripta, not. 3.' Τους πίπτοντας τ M.J Adi
' Βουλιμῶσι,J SuidaS, Praemissa τουτου του πάθους expositione ea, quam adductarn ad K . Πανδ. P. 57 Ι . not. 3. lagaS Velim, locum hunc sic exhinet, 'O
bus dicto Κυρ. Παιλ loco Citatis adde Scholiast. ad Aristoph. Plui. Ver. 874. et Suid. in V.
' 'Eμφανοιεν, Noster supra p. 268. participio hujusce verbi iustis est : quod idcirco notandum, quia Lexicogr. εμφάγω sine auctore solent adducere. β ' Aμφὶ κνέφας-υλοφορουσας S c J Etynaol. M. Κνεφας, το σκό
352쪽
καινὸν repone, κενὸν) φαους. Caeteriam, Vespertino temPore, gentes apti l Orientis, imulieres ex sed idias suis ad a pias petendas exire solebant. Vide omnino Gen. xxiv. II. Hector uxorem animo amolautias solicito, metuere se ait, nequando, ipso mortuo, υδωρ φορεως Μεσσηιδος η Υπερείης. Honaer. Il. ζ. Ver.
Moris etiarn fuisse Atheniensium, ut puellae vel sumnio loco natae aliatum exirent, testatur Herodot. li . vi. cap. 137. Quinet Honier. Odyss. κ. Ver. IO5. de Laestrygonum re Gis filia canit: Κουρη δε φυμγηντο Ulysiis qui lana socii) προ α rεος υλευου-
octo,J Idena valet, atque ως: sic supra P. 278. 'Aπεῖχε δετων ὀρεων ὁ πύαμὸς ως εξ η &c. et alias saepe.' Προς τ κωμάρχην &C.J Suid. Κωμάρχης' ὁ τ πόλεων ἄρχων παρὰ
sine nomine isto Noster eodem Vecto usus est P. 52. ubi videnotata.
353쪽
ἐπικουρίαν, τ α κρωτηρίων αυτοῖς χεροδον απάντων ἀπονεκρουμενων. Διόπερ
ως η νυξ &c. Cum his consei renuabit, quae Curt. lib. vii. CaP. 3. elegantissariae, netore suo, scripsit. Caeteriam, eadem o currit constriactio 1 Tina. Vi. 5.Hebr. X. 22, 23. ' Tοῖς μεν ὀφθαλμοῖς--π πο-δων, &c.J Nostro sit niliter Μermorab. lib. iv. paulo citrii med. πυρ ssicit hir ἐπίκουρον ψυχους, επίκουρον σκότους. Lexica vii lena ἰ κύρημα non agnoscunt. Mittat autem hic orationis formam, et pro τοῖς δἰ ποσὶ, quae τοῖς μεν ὀφθαλμοῖς επικουρημα. Postulasse Viderentur, dat τ ποδων. Non est itaque, clar cui ivia in displiceat striacturae varietas, qhia Uii Sest Luc. i. 55. et Apostolus ad Hebr. Vi. 4, 5. Stii l. v. Xιων
Elon. reposui. Ita quoque M S. Par. Siiij. et e l. Castat. Eandena scripturam suadent vecta
fine, dixit Ἀποδα ματα υποδουνται.
εὐτελες υπόλημα άγροικDκόν. Idem, Καρπαπινον, αβοικDκὸν υπόδημα μορονόδερμον : uno scilicet corio unaque adeo solea constabat hic Calceus : unde μονόπελμον, μονόροδερμον recte dicitur. Suid. et Ρhavor. Καρζάτιναι, εἰδος υποδη
354쪽
χαῖα υπορηματα, κωρζάτιναι μυ- τοῖς ησαν πεποιημένα, e . των νεο
δάρτων βοων' Inutata nonnihil, uti fit, exena planum Xenophonteoriam scriptura. J. Poll. tentat etiarn vocis originena ε, lib. vii. se rara. 88. 'Aπὸ Οε εΘνων και
ΥπελειποντοJ Sic recte scribenduin censuit Steph. Ut naodo praeceilat P. SO I. ελειποντο, in praeterito rinperfelto. Vulgo legitur ἱπελίποντο. - Την χιόνα J In MSS. Par. et Elon. desunt: naale. Lege P.SO. not. I. et P. 23 . not. 5. Vide etiam lib. V. caP. z. q. IO. et ibi notata. β 'Αροίζουσα ιν νάπει. J Hesych. et Phavor. 'A'ι σαν, αναθυμιάζουσαν. Lexicographi auctorem adferunt nulliun. MS. Elon. ἐν νάπη, uti infra Paulo, P. 3O3. legitur εἰς την νάπην. ΡhRV. Nαπαν, δρυμοὶ, φαραγγες, κοιλαδες' οἰ
όζεινοι κρο αναπεπταμένοι τόποι, ο,
συμφυτοι. Idem, Nωπος, παρατοῖς ποιηται, ' νάπη δὲ παρα τοῖς κοινοῖς. Sed et hac utitur Aristoph. ' νιθ. Ver. 7 I. Θεσ μοφ. Ver. IOO6. Et utroque modo passim scribi videbitur infra.
τικων' οἱ δὲ κοινοι, I ελευταῖοι λέ
355쪽
δ Διαφερόμενοι. J MS. Elon. καχόμενοι : haini dubie ex glosiasa. Phavor. ΔιαφέρεσΘαι, ερ. ιν, φιλονεικεῖν Διαφερον ), μάχονται. R 'Aνακραγοντες οπονJ Sic recte MSS. Elon . et Par. Supra P. 296. ανακραγόντες εΘεον &c. Libri quidam perperaria dant ανα
- Tας ασπίδας προς τὰ &e. JVide p. 85. not. 2.' Εἰς την νάπην, J Intelligit ,άπος illud, cujuS antea P. SO a. meminit; ubi vide notata. Τοῖς ἀσθενουθιν J Hi supra
quidern hic ὁποχωοεῖν videtur τύπροχωρεῖν sagnificationena truli1ere; atque adeo mentem isto-Turn, qUOS Imodo Xenophon cuna suis excitaverat, sic fere libet exponere, priores scilicet ordines non ita procedere, ut locum
ipsis, etiam s .ellent eadem mia squi, darent. Sic supra P. 246. Kα τοι) ψεν ἔμπροσθεν
356쪽
vide not. 6. Atae sis P. 273. not. 5 'Aνα σοντας, J MSS. Elon. Par. Guel f. et edd. Vett. exhibent άνα ησαντας, facili quidem et manifesto errore. Steph. et Levia Cl. re ipsa monente, scri-
- ΠευσομένουςJ ΜSS. Elon . et Par. σκεψομενους. Sed his perimutatis in vicena non opus est.
357쪽
cu sque suti alias fere) respicit, sed totum vicum ; et opponitur locis missiussiliet, mri ab eo paulo longilis distarent. A,
Ilian. H. V. lib. id. cap. 19. eandem ei vina tritnait: -ἀπο-rὰς ὁ Πλάτων του εξω περιπάτου,ενδον εζάδιζε συν M. Paulo
infra ident sic exponii JElia-
Deinde verba haec Xenophontis,Aἱ δ' ιικία &c. tacito tamen auctoris nomine, adducit. Agnoscunt sane vocem istam Steph. et Const. in L. G. Thesaur. sed uter e Suidam adpellat, praeterea neminem. J. Poll. lib. vii. 1egΠa. I 23. Λεγειν δ' ε ι ri κώά-
lib. IX. se m. 49. Mέρη δὲ πόλεων οὐ κατάγειοι οἰκησεμ, &c. Eademittitur Diodor. Sic. lib. iv. P. 23 6. Κατασκευάσαντες ν οἰκησενς
Sic. lib. XiV. p. 259.- δὲ scit. κωμαι) τὰς μ τοῖς - ζυγίοις καταίάσεις εἰχον ὀρυκτὰς, τὰς δε
τοῖς ἀνδράσι κατα κλιμάκων, ταῖς οἰκίαις εγκαταζαινουσι τά τε βοσκηματα τρεφόμενα χόρτω, τοῖς γανδράσι πολλην α ονίαν πάντων Pπρος το ζην αναγκαίων.
Ορνιθες απλως μεν πάντα τὰ πεπιτόμενα lege πετόμενα). Et Vocem ορνις quidem Graecos apud vetustiores aῬem in genere significasse notius est, quam ut Probatione sit opus. Ad o ad inaceam deinde speciena Cominuniat actorum usu transiit. Aristoph.
ορνίθια νυν μόνον η συνηθεια καλει
358쪽
η ἐπίφari treίφοντο ΜS. Elon. η ΝJ δε deest in MS. Elon. Υ οπίσι Suid. v. μυζεῖ laiulat s ἀμυζεινJ μυζεῖν Suid. rein legenda. Moneam tamen obiter lectorent liceat, ibulena μάρτημα μνημονικον ad in isisIE Athenaeii , Cuni Xenophontis Verba quaeda Π1 εν δευτερω Παιδεί- ας legi testatur, quae εν πρωτωtRmen P. 93. reperiuntur. LUC.
qitibus a Ucere libet Euripid. in Hercule Fur. Ver. 7Ι.
Σωζω νεοσσους, ορνις ως ὐφειμένη.
Adde doctiss. Bochari. Hie Z. lib. i. cas'. I 8.
MSS. Elon . et Guelf. deest vox ultima; in altis κριθινος scribitur. Hoc aute ira vini genus Osiridis inventum fuisse tradit Diodor. Sic. lib. i. P. 17. τελος
θ τ 'Oσιριν πῶσαν την οἰκουμενηνεπελθόντα, τ κοινὸν βίον τοῖς ημερωτάτοις καρποῖς ευεργετησαι. Εἰδε τις χωρα το φυτον ἡ αμπελου μηπροσδεχοιτο, λδάξαι το ὀκ της κρι- θης κατασκευαζομενον πόμα, λειπόμενον ου πολυ ἡ περὶ τ οἰνον ευωδὶας τε και δυνάμεως. APud eundem
Diodo i . lib. i. p. 3Ι. potus iste Θoc dicitur : κατασκευάζουσι δε
καὶ ωκ των κριθων Αιγυπτιοι πόμα, λειπύμενον ου πολυ της περὶ τον οἰ-
νον ευωδίας, ο καλοῦσι ζυθον. Rus dena vide lib. iv. p. 2 II. Scribit etiani Athen. lib. i. fere extremo, ευρεθηναι παρ' Αἰγυπτιοις βορβημα, ωra τους δια πενίαν άπο- ρυντας ο νου, τ εκ των κριθων γενόμενον πίνειν' Eτως ἰοδεσθαι τους τουτον π ζοσφεζομενους, ως καὶ ωλιν, Gορχεῖσθαι, πάντα ποιεῖν, οσω TEς
s vis. Sinailiter fere vocem fianc adhibet Thucyd. lib. ii.
Cap. 49. ἐπικατιόντος του νοσηματος ες την κοιλώαν, σμ ελκωσεως τε αυτη
Dionys. Hal. A. R. lib. Viii. cap. 5 . λ' ἰργης ἀκρατου &C.
359쪽
bent συμπαθόντι. Hinc conjicit Bildaeus συμποθεντι. Sed ex Vet. Cod. συμμαθοντι repositum esse
testatur Stephanus. Ita quoque est in MS. Par. Quin et ea n deni hanc scripturaria conficinat Suidas, qui συμμαθοντι exponit συνεθι θενli: et dein locia in hunc, auctore Paidem non adpellato, sic exscritat, ξ πάνυ ηδυ ην συμ
Sisid. a Pio Steph. id pateticipii
mutuatur, exponit ἀνταποδόντες αενοφων' οἰ δε θαρρεῖν - ελευον, λεγοντες ὁτι 'ουτε τεκνων Γερησοντο, την τε οἰκίαν αυτοῦ ἀντεμπλησαντες h ψαθοῖςJ πάντες MSS. Par. et Elon. τ επιτηδείων. Locum se Corrii
ptiun et Ioniatilatu in exscripsit etiana Constantinus. Caeterum de απίασι Vide P. 258. Ilol. I.
μενος &C. Ad tempus participii quod adtinet, recte ; ad caetera, perperam. Editiones pleraeque
hac loqueruli ratione videsis P. 88. not. I. et locis ibi citatis adde Mati. XX i. a.
360쪽
Παιδ. P. 2 8. Τοιαυτας μεν αυτοῖς εὐθυμιας παρεῖχεν επι πω δείπνω.
3 ὁ Ξενοφων καν τοῖς ις ορικοῖς, υιος καν τοῖς αλλοις' οιον, Oτι χόλον εΠέψαντο, οταν λέγει' οτι τοῖς παι σιν ως ἰνεοῖς διελέγονlo' L, οτι πινειν απο τοῦ κρατηρος επικύψαντας εδει,
san sito in exemplari legit Her-
rnogenes ', apud quem α'πο τοῦ κρατηρος recte exponuntur ἔνθεν.
At huic curae mininae fuisse, ut vecta Xenophontis ipsa totidem literis exarata proferret, ex ordine, quena in iis citandis, perluctato, sequitur, ne Praeter milliones memorem, abunde constat. Quare nec Xenophon quae scribit, ad Hermogenis exena Plaria, nec ad exemplaria Xenophontis, quae exscribit HermogeneS, exigenda putem. Auctori non Propterea addendum it id vel detrahendum est, ei quod addiderit quidquam detraxeritve Interpres ; nec Intela preti verba Auctoris minuendi, Vel, Prout usias ac ratio Postulent, augendi facultas est deneganda.