Io. Nic. Madvigii Adversaria critica ad scriptores Graecos et Latinos Io. Nic. Madvigii adversaria critica ad scriptores Graecos De arte coniecturali, Emendationes graecae

발행: 1871년

분량: 759페이지

출처: archive.org

분류: 문학

651쪽

Παυε . . . παροξυνων τον θεόν' ενοργητος γάρ ἐου καὶ ου πράος, κατεκρίθη δε θνατοῖς άγανωτατος ε/t ιεν,

ως τηοιν ὀ Πίνδαρος. Scrib : καὶ πράος. Negationem addidit, qui εχ οργητον putabat dici facilem ad irascendum

Ιbd. 24 p. 423 Ε . ubi in quaestione, unus pluresus sint mundi, agitur, quatenus mundus ποιος sit dicique possit, sic sere scribendum est: Ουδὸν γάρ ἐν α ριθμωτων Oντων ἐστιν, ου /tar sic Wnt. pro ουδὲ ιι νὶ λογος

τοίνυνὶ noιος ἐοτιν ἐκ διαφοράς τῆς προς ἄλληλα συγγενης 8) και ριονοειδὴς γεγονως τοιουτος. Relinquitur aliqua repugnantia, quod initio omnia, quae sint, κοινον λόγον habere sub notionem generis indere dicuntur deinde mundus excluditur, orta, ut Videtur, ex eo, quod scriptor ipse non decreverit, utrum ἐν ἀριθ/ιω των Oντων mundum poneret an ita singulas mundi res significaret. Ibd. 26: Et δὲ καὶ βιάsareo τις αντον λογω βία κινον/ιενον ἄπειρον τολ/ιῆοαι. Scribendum videtur: D δε καὶ βιάσαιτο τις αυτου λόγo 1 βία repugnunte ipsa ratione) κενοί μεσον ἀπειρον τι νον σαρ. Et κενου ριεσον iam Xylander; νοῆσαι Wyttenbachio in mentem venit. Paulo p0st pro αλλ' ἔ/ιως ἄπορον ἐστιν seribendum: άλλ' διιοiως ἄπορον εσ2ιν.

652쪽

Lib. V.

τάς υλικὰς πυρ καὶ oίδν ρον. De viri. mor. c. 1 scribendum: Περὶ τῆς αρθικῆρ λεγο/ιένης ἀρετῆς καὶ δοκουσης, ω δὴ /ιάλιστα τῆς θεωρητικῆς διαφέρει, τὰ /ιὸν πάθος et λην ἐχειν, τον δὲ λόγον εἶδος κ. τ. λ. Vulgo διαφέρει, τω τό /ιὲν πάθος. Ibd. 6 p. 44b O eetera post υπείκοντι incerta sunt hoo certum, alterius partis sententiae hanc misso lamam:

653쪽

De Ohibenda ira c. 2 init.: οὐ γάρ ine ελλέβορον,

ιελει, et cantu.

Qui neque minus neque nimis neque medi0criter condita vult, qualia vult 3 Scribendum: ουθ' ηττον ovi ε ιι αλλον, ἀλλὰ διὰ /ιioου. Excidit a tu post ιιαλλον, tum ad Versum eX-plendum additum est 6υτε. Paulo post C) pro πολλάχολουριόνους verbo longe a Plutarchi usu remoto) scrib. :Πολλ' ύο χολουμένους. De c. Ib p. 463 Α dietum est p. l9.

654쪽

Lib. V.

655쪽

Lib. v.

in Huadi dicto IF olim sorma τὀ με istos'. scir. de ira cohib. e. 10: τῆνος et ibidem paulo p0St: αικα ταυ- ταν ἐξελω. Ibd. 17 p. 475 E scribendum: αηττητους πρὀς τὀ μελλον εἰναι καὶ θαρραλλυς, Προς πινν λέγοντας, ta Σωκρατης κ. g. λ., omisso καὶ ante Προς την τ. Dee. 18 p. 476 B dictum p. 23. Ibd. 19 p. 476 F: Tώς μὲν γάρ Gλλας αναιρεi λυπας O λογος, δε μετανοιαν αt ὀς ἐργαζεται δακνοιιένην σιν αἰσχ νη καὶ κολαἰ μώνην υτ αυτῆς. Sic codices praeter unum, qui δακνομέν ve et κολαζομένης habet, et Stobaeus stom. 24, Ib ; quod contra eos post υἰοχυνη additur της naesse auditur. Sed animus mordetur, non patientia. Scr. : αLetoc ἐνεργαζεται δακνομένη . . . καὶ κολαζομένην v p αὐτῆς. De amore fraterno c. 3 in Menandri versibus, ut emeiatur sententia quae ponitur de amic. multitud. c. I p. 93ὶ bis interrogari debet: Ουκ ἐκ Πότων . . . t ζζTουμεν . .

coli. de m. prolis c. 4 p. 496 C et, undo haec dueta sunt Plat. lem. IV p. 717 C. Ibd. 13 p. 485: συνεργον, ἐν sic δοκεὶ κρείττων

δικαις ρητορικος ἄν, ἐν ἀρχαῖς, πολιτευο/tενος, ἐν πρά- ξεοι τελικα Ie. Orati0ni et sermae sententiae satisfacit φιλικός ῶH; ipsa sententia aliud adiectivum requiriti Ibd. 15: Ουτω καὶ Κρατερος 'Aντιγονου βασιλευοντος ἀδελφος ών, καὶ Κασάνδρου Περιλαος ἐπὶ το

τὼ σκιατραφε ἐν ad vitam umbratteam. Craterus in νηφiσμαoa colligendis similibusque studiis occupatus. . Ibd. 16: Eχω μὸν οἰν, φαίη τις ευ φρονῶν, ἀδελφον ευδοκιιιου-a. Scribendum: E. D. Οἰν, ci ν φαiη

656쪽

Lib. V.

ει ι ἀν διά tota ἄνδρα και ευφηημεὶν, altελο tis v δὲ συναγανακτεIν, χαλεπαίνουσαν δὲ πραυνειν. Agitur dsuxore fratris colenda. AEa Duebnerus uncis positis significat in codicibus non esse. Scribendum: τεριωντα τον ἄνδρα κατευφημε ν, risum, δi in honore erim haberit,

laudare.

sequens τα te δὲ γυναιξὶν etiam de bestiis dieitur. Subiectum ἡ νέοις ret. Animine an eorporis assectiones Mi., c. 2 p. b00 Ε

C. I p. 500 e coniectura seripseram tb ἄφυκτον. Postea vidi sie omnes ante Wytt. edidisse. Incredibiliter Salmasius et Boishius errarunt. ὶ In libello de garrulitate neque alia emendare potui neque reis perire, cuius oppidi ineolarum nomen e. 2i p. 513 A lateat

657쪽

Lib. V.aνελ et O αἰσθανομεν ον V. προαισθανό/ιενον . i De c.

IM. 12:-των ἐντος ἐπιδρα et τεσθαι τῶν ΟΦει καθάπερ περιεργια. Scribendum: ἐπιδράττεσθαι καθάnερ χειρι nεριεργία. Additum ὀκνει et imaginem turbat et comparandi formam τῆ περιεργ. καθ. χειρι . Ibd. 14: Esi ι τοίν- καὶ πρός δικαιοσυνης ἀοκησιν ἐπερβῆναί ποτε λημμα Mκαιον. Imo: προς δικαιοσυνην ἄσκησις, ut Sequitur: καὶ προς σωφρο ουνην Ομοίως. C. I 5 verba sic distinguenda sunt: φιλουτινος εἰποντος ' 'sta σοί τι καινον, εἰπεiν ' Πράγ/ια ιἀλλον, εἴ τι χρησι/ιον ἐγεις η εὐφελι/ιον, magis ad rem pertinet, plus refert. De eupiditate divitiarum e. 3 exu. scribendum: Πενία

Ibd. 4 p. 525 A versus tres sunt. non duo, sic c0nlinuandi, quod ne Meinerius quidsm attendit: Παρ ἐ/ιοὶ γάρ coet ιν ενδον, ε ξεστιν δέ /ιοι καὶ βουλο/ιαι τοἐθ' ως ἄν ἐ/ιμανέστατα

ἐρων τις, ot ποιῶ di. Ibd. b p. 525 D: κείνοις ἀνάγκη . . . ἐστεωοιν, χαριζο/ιόνοις, δορυφορουοι, δῶρα πέμπουσι, sτρατευ- ιατα τρέφουσι. Manifesto requiritur: δορυφορους

658쪽

Lib. V.

- eureis, quas pretiosissiinas scisse notum est. Initio eapitis, quoniam ἀλλ' ot χ Due erus in codicibus non esse significat scribendum videtur post ουσαν): 'Aνοριο ιον γε.Sed reliqua non expedio, nisi quod ante hare quaedam verba li codicibus addenda sunt, post tollenda illa: κον λεανθανζ παντας υνθρωπους, praecepta ex proximis. De vitioso pudore c. 3 p. b30 B: ωοτε δυσ-ία

eos ἀκολάστου ad praepositionem verbo praefixamin: ante ipsam ἀκολασίαν. De versu Euripidis in initio eapitis dicetur ad praec. rei p. ger. c. 13, 11.

Ιbd. 7 s. f. scribendum: τοὶς, ῶ αἰτουσιν, Ου προσηκόνεως λη Ρομενοις. Vulgo deest a.

De invidia et odio c. 1 exu.: κατά ταντας etἀς λα- φοράςὶ ζητω/ιεν, ἐάν si εταδιωξωμεν. iudieula condicio. Fuit: κατά ταυτας τὰ ζητου/ιενα μεταδιωξωρεεν. De se eitra invidiam laudando c. 2: μάλιστα δε Oταν τὼ πεπραγ ti ἐνα καὶ προσοντα χρηστὰ, τοτε /Mj τει-οάρεενον εἰπεIν διαπράξασθαί τι τῶν ὀ/ιοίων. Omnia recta erunt gic scripta: μαλιστα δε οταν η, τύ ... ΠPOs οντα χρηοτα αὐτῶν μὴ φεισάριενον εἰπεIν, διαπράξασθαί τι τῶν ὀ/ιοίων : eum lieri, si quis, quoe fecerit habeatque laudabilia, non veraeum rus sit dicere. aliquid a mile efficere. De η cir. c. 2 exfr. sol κ εστι , c. 4 init. Ουτον ἐπαινειν δειεμπτως εσσεν . Ibd. 4 mallem scriptum esset: ἐκπέφευγε το λεγειν

c. 6 p. 538 A. delendum Mel, quod Daebnerus ante καταχεό- μνος addidit. Duiligod by Corale

659쪽

Lib. Va

editur, bis τω.

Scribendum: πάσχειν καὶ λεγειν, sis assici et sis dicere. De sera numinis vindicta o. 1 p. 548 C scribendum est: ημὶν δ' spm m μῶν δ) ἀ/ιυνασθαι /ιὲν ουδεν ερρον ἐστι δηπου τους . . . μυδη λογον εἰς et μῆς ἀφέντας, ἀρκεI 3 αυτοὶ spro ainoiς , πρὶν ἄχνασθαι et ην δοξαν, ἄν ἐκβάλωμεν. ΙM. 6 p. 5bI D: καὶ χρόνον γε προς ἐΠανορθωσιν,οις οι κ ἀκρατος . η κακία niφυκε, προοιζάνειν. ΕΚ- tremum verbum corruptum esso plures senserunti Scrib. προοιστάνειν, a Peridere, Drma hac aetate serenda; nam et ἐοτάνειν et Misτάνειν et καθιστάνειν et μεθιστάνειν et παριοτάνειν dixerunt Plutarcho antiquiores. Eνίστανον apophin. Lac. p. 233 D. Paulo post p. bbI E scri

IM. I 6 p. b60 Α: καὶ στρατηγος ἐκ δεκάδος

puncta: Ozι . . . ουδεὶς ἀν ἀναπείσειεν ... . ἄδικον γενέσθαι καὶ ἀκόλαοτον, εχω διεν τινα καὶ λογον

Ibd. 20 init. scribendum: 'IZς ου κακίαν μονον Ουδ αρετήν . . . ἀναδεχομενης της γενέσεως, ἱλαρους. . . καὶ διακεχυ/ιενους ἄγει pro ἄγεινὶ προς τὴν

660쪽

Lib. V.

nd. 22 p. 565 B: ἔδειξε πρῶτον ἀγαθοις γονευοιν, ἄθερ ωοι, προγονοις αυτου προοπτυοτον οντα καὶ άνα- ξιον. Tollendum γονευσιν potius quam addendum καi ante προγονοις. Ε0dem cap. p. bG Ε: noctei τὰς ἐπιθυμας συρράχναι ταῖς ἀπολαυσεσι καὶ συνεπαἱρεοθαι διά σώ- ιιατος. Fortame fuit: συνεn αυρέσθαι. Usi illo verbo ἐπαυρέσθαι in in prosa oratione interdum etiam inserioris aetatis scriptores sunt. Paulo post, ubi est υπο της ἐχ σης ἀπελεῖφθη δυνά/ιεωρ, scribi debet ἀχου one ginas eum vehebah et ταυτο παoχουσας pro τουτο n. Eodem eap. p. 567 Α: ἐὼ εάτο των κολαοθέντων αυτοθι την σκιάν ol κω εἶναι-ουδ' ὐμοίως τριβομενην ἀτελη περὶ τὼ ἄλογον καὶ παθητικον ἐπί- noνονουσαν. Scribendum primum: Ουκλι λέαν Ουδ' ιώμως τριβομένην, deinde, ut opinor: ἀτελῆ περὶ et ο ἄλογον v. n. ἐπιπονοε Οαν irritos circa partem irratio iam et assectuum part ipse laBorea Mantiantem . stremo p. 568 A in ipso fine libri scribendum: Γυναἐκα γάρ τινα . . . inusto δη, εἰ πειν pro εἶπεν , οέτος, n. v. i. De p. 567 F monitum p. 26 n. De genio Meratis c. 1 p. 575 F scribendum i ἄστε soι θεατρον ευνουν καὶ οἰκ aio ν ἔχειν τήν διηγηοιν pro οἰκείαν Ibd. 4 extri: ἐντυγχανει Λεοντίδη isto Wyu. περὶ 'Aμφιθεου παραιτolμενος ιιεῖναι τὰ λα- πράξασθαι φυγὴν ἀντὶ θανάτου τῶ ἀνθρωnω. Scrib.: παραιτουμενος, εἰ δυναιτο, διαπράξαο θαι n. v. a. Supra paulo post init. capitis pro τὀ Ἀμφιον analogia postulare videtur το 'A/ιφιονε Ιων. ΙM. 28 p. b9b E scrib.: συμπλέκεσθαι προς ἀσυντάκτους καὶ onοράδας, sublato ἀλλήλους inter προς et

De exilio e. I6 p. 606 C: Συ, τί κρεας λέγει, πο Iς,ου, τί νουν ἔχων ανθρωπος. Scribendum: Gn Ora εἶς . . . ἄνθρωπος 3

SEARCH

MENU NAVIGATION