Aeschyli Agamemnon ex fide codicum edidit, scholia subiecit, commentario instruxit I. A. C. van Heusde

발행: 1864년

분량: 463페이지

출처: archive.org

분류: 미분류

361쪽

35 I

videtis, his exponi σπλ. ου τι ματ. explicat: eor motu 3uo, qui non vano ea timore nauuur, recte prae/aga pulari praeordia.

explicat: Mesis quam qu38 futurum putavit. Iting. cum πεσεῖν

τῶν καθ' ἐκαστα σαθρῶν ἐπὰν δε ἀρρωστήση, παντα κι- νειται κὰν ρῆγμα κὰν στρέμμα κἄν δ λλο τι τῶν ὐπαρχοντων

υγέειαν primum laudat, quia solenne erat in conviviis canere: Disiligis by GOoste

362쪽

ύγιαίνειν μiν αριστον ἀνδρὶ θνρατῶ Simon. h. I 2. Pl. Gorg. 45I' . 920. ακ. Ρr. 371 ἀπλήστου Sch. ἀχορταστου, ἀκορέστου, ἀκρατήτου). Suid. ἀκορ. ἀπλήρωτος. υκω. tamen non modo homo qui non satiatur, sed etiam rct quae non satiat. Cie. N. D. 2, 39 i aliabilis varietas et 62 insatiarisior aputea. Quum

tat quidquid certa mensura certisque finibus non satiatur, noueontentum est; indo ἄμετρον, ἄπειρον, item aστατον, ακα- τώστατον, ἀστἁθμητον, ἀσαλευτον. Opp. στασιμον, μνεμον,

ἐδραῖον, βέβαιον, ἀστεμφές. Plui. II, Sq υγίεια τίμιον μἐν,

ἀλλ' ευμεταστατον. Male autem H. vertit immodicum, neque

hoc dicit chorus: , ut aliis rebus praeter divitias Theom. 227sqq. 1175 IV. I 154. 66. Aristi Pl. 188, 194 sqq.) homo satiatur Il. 13, 636 sq. Pind. N. 7, 7 7 sq. Mosch. 4 713, ita optimae v

letudinis nulla est cuiquam satietas, reputanti, μώλα ἐγγύθεναίειν την νοσον. Ita non quadrare sqq., vidit K. qui tamen ἀκορ. rectius ριστον, ἀπέραν ν explicavisset quam naut visset. Est enim h. l. ineerium, intialiti, vagum. τέρμα. Oed. C. 725 τέρμα τ ς σωτηρίας. Theo . l. l. πλούτου δ' Ουδἐν τέρμα πεφασμένον ἀνθρώποισιν. Virg. Aen. 12,

363쪽

353 Pind. ol. 9, 17 sq. Oed. C. Ille. Ant. 1236. Arist. P. 25 Sch.

teritum celebratur.

923. επ. 606, 6 17. Ρr. 884. Pers. 409. Vulgo πταίειν πρὼς ἔρματι. H. vertit ossorii, illi ur: potius, verberat, ut Nilus dieitur scopulos cautium , fluctus maris rupem ver rare. ἁφ. 7ρ μ. Eum. 564. Anae. 1r. 36 ἀσημων υπiρ έρματων

κτῆσιν ἀγαθήν. X e. κτ. sunt τὰ φορτία, sori. σιτία. δκν. Sept. 54. or. 793 sq. Suid. ἀκνει' ευλαβῶς ἔχει. ὁ κ ν Οὐ ν τ ες ευλαβούμενοι, δεδιὼτες' - και Ῥμήρω επὶ τον φοβου ό δκνος εἴληπται ουτ' δκνω εἴκων Il. 10, 122ὶ. De R explicat 5κνου βαλήντος aliter Kl. n logicum sententiae subi. est 5κνος βαλ ., et proprie dicendum erat oὐκ ἔδυσε δο- μον. Quia verit hoc nunquam ex eius vel consilio vel vi proficisci potest, pre, act. striactura intr. es t poeta, post voce ἐποντ . ad act. rediturus. Minime enim haesitatio soκν. in navem dubinerςt, sed pondus oneris et venti; perdere vero potest etiam

364쪽

illa. Etiam II. post mutatam constructionem renovari priorem censens, ἐποντ. refert ad ὀκνος ' in quo non minus errat quam quum vertii: metua partem pro aequisuis opibua proiicia. Nam nec iung. προ κτ. χρ. nec per tulerin προβαλών i. o.

προέμενος dictum est, sed προ cs vf. 226, 4363 est πρὶν καταδοναι et valet προεκβαλῶν. Soph. h. 2I οἱ ποντονM ται λεπταῖς ἐπὶ ροπαῖσιν ἐμπολὰς μακρὰς αεὶ παραρρίπτοντες οἱ πολt stoeoι, η 'σωσαν η 'κερδαναν ῆ διωλεσαν. Diph. ap. Athen. 7, 292 ναύκληρος ἀποθυει τις ευχὴν, ἀποβαλὼν τὼν ἐστον ή πηδαλια συντρίψας νεως, η φορτί' εξερριψ' υπέραν - τλος γενομενος. Dicebatur ea navis levatio ἐκβολή Sept. 76 9 sq. . Philo V, 225 κυβερνήτης χειμώνων ἐπιγινομένωνα ποφορτίζεται, προνοίη τῆς τῶν ἐμπλεοντων σωτηρίας καὶ μέμψις - οὐτε τῶ κυβερνήτη τῆς αποβολῆς επεται Ρoll. I, 99 αποφορτίσασθαι, κουφίσαι τὴν ναυν, ἐπελαφρύναι, ἐκβολὴν ποιήσασθαι τῶν φορτίων. Cis. Act. Ap.

27, 18, 38.

926. σφ. Arist. Nub. II 25. De P a nisi landa habeat mensuram et symmetriam suam, imposna lonous excutere non potest. Praestat explicare σφενδονήσει μετρίω, καιριω. H. altemperato saetu. Selanig modiso, quantum ad levandam navem

sussicit, iactu. Idem σφ. dici putat pri3 εκβολας instrumentum, quo res per tur, rei ipsius loco . 'Aπd ut L. 8, 279. 24, 605. Herod. 4, 36 γῆ κυκλοτερὴς ώς απο τορνου.

nam primum sequitur Zέμων, tum mos advertendus poetae in comparatione vocabula transserentis. Verius H. AEquum diviδομ ., in mente habet rem, de qua loquitur; ea est πον. ευθ'. ἀνδρ.' Neque εδυ δομ. proprie dicitur, sed dλωλεν οIκος Alc.Diuili oti ooste

365쪽

355411. CL Phoen. 624 ἐρρέτω προπας δομος. Med. II 4 . Male

καταποντίζειν, καταποντουν. - Σ κ. est φορτίς.

930. πολλὰ - . 162, 892. Sept. 360 sq. Eum. 947, quibus locis dii, maxime Iup., δωτῆρες ἐαων. Male St. alii pro πολ- λώκις acceperunt: est eniim πολλή. Schutg intelligit amplain hoc anno a Iove datam frumenti copiam. ἐκ Λιος. Ρr. 668,758. I l. I, 63.17, 251. Bernia. p. 227. φ. Ch. 329. Herod. 3. 114. 4, 28, 50,172. Pind. ol. 9.122. Apoll. Rh. 2, 733. 4, 983, 1366. Tim. Lex. αμφ. πολὐ καὶ ἁφθονον ' cs Rulantc. Suid. άμφ. μεγαλη, οιον ἀμφιλαβής, ὁτι ἀμφοτέραις ταῖς χερσὶ λαμβανεσθαι αυτῆς ἔστιν αμ- φιλ αβ ε ς τὼ ἐκατέρωθεν λοπτον ' ουχ εμώρτανε δε ουδἐ ἀμφιλαφους περιουσίας. Hes. addit δαψιλές. ἐπετ. g. Arist. Mil. 5I8. Ρl. Rep. 5, 470 τὰν ἐπέτειον καρ- πὀν. Legg. 12, 955β τῆν επέτειον επικαρπίαν. Antig. 340 ἰλλομένων ἀροτρων ἔτος εις ἔτος. Falso Schutg smalinorum annorum v rtatem cootat V. Η. Daragdir A relen Gewinn), quum annui mulas sinesses) notentur. Itaque φ. - est iaφθo- νος τε καὶ πολλαπλώσιος. Dicebatur aφενος η ἐτησία συγκομιδῆ τῶν καρπῶν, ὀ ἀπὼ τῶν εργων τῶν ἐνιαυσιαίων

366쪽

933. προπ. Non male inngitur πρ. ἔμπροσθενὶ ανδρὴς, male vertitur ante pedes viri, interfectoris. Longe aliud latet praeclarius; ut us. 154 πρὶν ἄν cs. 654J, ita h. l. προα ανδρ. οντος, eiM qui antea vir erat. Explicandum ex us. 1323ωςπερεὶ βοτου μορον. Recte M. O si quis ad servandam selicitatem vitam antea devovet pariter ut merces.'μέλ. Cf. n.-5II. Ai. 919. TL 7 I9 ἰὰς αἴματος μέλας. Il 4, 40. Sch.-Or. 82I.

τῶν-. Both. inteli. τινὰς, quo non opus esis monet H.

o nam reducens motari nequit nisi qui aliquem reducat.' Genit. ut 27, 1354. Soph. h. 26, 7 πατὴρ ἀνῆκτ' ἁν εἰς φως. 936. αυτ' ἔπ. M. leg. ἀνέπαυσεν cs. h. 202,8 Η. 67 A. Il. 17, 550ὶ. At id plane contra sententiam. Omnino legendum kν μ. , recteque Bl. audit iaλλως, comparans Pr. 982. Ipes A. I 256, alia. Haupi: alioquin IV. eum, qui recte 8eiebat mor-ιMol re3M uare, non oppre/ελα. - Weli. neque si Dii vellent mortuos reviviscere Ivp. eum, qui rem bene perapeetam habet

367쪽

Aeso.), pro/Guiuia, quon infra mortuorum aliorem ad integritatem redMeret. At nec τινὰ supplendum, neque όρθ. absolute positum est. Παύειν etsi dicatur pre soluere Oed. R. 3973, tamen h. l. recte constritatur cum ἀνώγειν, quod ad duo resertur.

πλ. φέρ. i. e. πρωτεύειν, προυχειν. Dicitur πλέον νέμειν

ἀποφέρεσθαι, λαμβάνειν ' προτιμὰσθαι. Sed ut dicitur μισθον

458 . Nola sunt πλεονεκτεῖν et μειονεκτεῖν Suid. λ ηττον φέρειν, ἐλαττουν), υπερφέρειν Sch. Eur. Uec. 265 υπερκειμένην, πλέον ἔχουσαν). Sententia: nisi natura ita eo ara umenet ut eo Dod fata ferunt, non pramaleat via divina, velut fatum non ereHau voluntas et benignuas gratiaὶ divina.Εrρο ἰσορροπουσιν, ἰσοδυναμουσι μοῖρα τετ. προνοιαι του

368쪽

ταγμένος - ώς ἐφομαι γ' ἄοκνος ῆν δ. μὴ θέλω, κακὰς γε νομενος ου ὁ ἐν ηττον ἐφομαι. CL sup. p. l97 I6Iὶ.940. καρδ. Solis fg, et ab eo pleraque omnes, leg. καρδίαν γλῶσσα. Nempe subibat eos πολλοῖς η γλ. προτρέχει του νου. Abr. tamen granditatem in vulg. a ovit: cor smensin praecurreret linguam ad enuntianda quae metuit. Partim errat cum nullis, vim verbi ἐκχέειν non capiens; quod h. l. non est

942. νυν - quum nil sperare liceat contra satum a gratia divina.ύσιδ σου. 417. Eur. Or. 1456 υπο σκοτου ξίφο σπάσαντες. Xen. r. 4, 6 κατέσχεν υπο σκοτου τὴν φθονον. Plioen. I 2I4 κακον τι - στέγεις υπὼ σκοτορ Seli. φέρεις υπο ἀφανείψεκαλύπτεις εν ἀφανεία, κρυφίως .

369쪽

συγκεφαλαιουν τολυπ εὐον Ovid. Met. 6 . 1s rudem lanam glomeri bal in orbesὶ λέγεται. - Ἀκτ. ut Virg. G. 4', 349 finis mollia pen/a devolvunt. CL Rhes. 744 φανερὼν Θρηξὶν πένθος

τολυπεύσας. Suid. τ o 10 π ε υ μαε συναγωγὴ ' τὼ κατασκευα στον καὶ πεφιλοκαλημένον ἔριον. Ηes. πολυπεύειν' παλαιπωρειν, μοχθεῖν, στρέφειν, μηχανῶσθαι, ἐργαζεσθαι. Lum. M. addit ἀθροίζειν. 944. ζωπ. 433. Suid. ζώπυρα ' φυσητηρες, οθεν οἱ χαλκεῖς τὰ πυρ φυσῶσιν cs. Ruli nisi ad Tini. p. 129ὶ ζωπ υ ρῆ-

σαι' ἀναθώλφαι' κυρίως τὰ ἐκ μικρου σπινθῆρος φυσῶντα μεγαλην φλογα ἀναψαι. Ct. Sept. 289. Hes. ζωπυρεῖ' ἀνα- ζῆν ποιεῖ. ζωπυρησος' ἐκκαυσεις. ζωπ υ ρ Ου ν' ἐξαπτειν ποιουν. mer. Lex. ζωπυρεῖν Ἀττικῶς' εξώπτ ε ι ν Ἀλ-

370쪽

Behit. An. p. 316 χερν. ἄγγος ἐλαίου, ε ες δ ἀνέβαπτον τὰς δῶ δας καὶ περιέρραινον τον βωμον. Arist. Lys. 1129 sq. o. μιας ἐκ χέρνιβος βωμους περιρραίνοντες, ῶς περ ξυγγενεῖς. Cf. Il. 6.457. Virg. Aen. 1, 704. Contrarium est εἴργεσθαι των χερνίβων, τῶν νομίμων, δμω areeri. Recte De P ad τὰ ἱερὰ retulit, alii per synecd. de διαίτη acceperiant.

Cod. illius, ut fit, in textum ira epsu et expulit illa καε ζυν. θιν.

953. ἀρχ. Soph. El. 72, 1393. Euri Suppl. 74I sqq. Lysias p.

652 φαινομεθα καὶ τῶν ἁρχαιοπλούτων πολὐ ἐφευσμένοι, καὶ τῶν νεωστὶ ἐν δοξη γεγενημένων. Arist. Rhet. 2, 32 διαφέρει τοῖς νεωστὶ κεκτημένοις καὶ τώῖς πάλαι τὰ ῆθη, τῶ ἁπαντα μῶλλον καὶ φαυλήτερα τὰ κακὰ εχειν τοὐς νεοπλούτους ' Aςπερ γὰρ ἀπαιδευσία πλούτου ἐστὶ τὰ νεοπλουτονε ιναι. Cl. V . ad Theogn. p. 5s. Diuitiaed by Go le

SEARCH

MENU NAVIGATION