[H kain diathk]; The New Testament; with English notes, critical, philological, and explanatory

발행: 1931년

분량: 541페이지

출처: archive.org

분류: 미분류

341쪽

' ηδε παριστάνετε τὰ μελη μῶν οπλα αδικίας ταὶ ἁμαρ- 3τία ' ἄλλα παραστησατε αυτους τω Θεῶ, ς ε νεκρῶν

ζῶντας, καὶ τὰ μελ υμῶν πλα δικαιοσυνης τω Θεῶ. Ἀμαρτία γὰρ μῶν ου κυριευσε ' ου γάρ εστε ὐπο νόμον, 14 ἀλλ' ὐπο χάριν. Τί ουν ἁμαρτησομεν, τι υ εσμεν πο νόμον, ἀλλ' 15ὐπο χάριν μ ενοι το ' ου οἴδατε οτι ω παριστάνετε 16

αμαρτίας ει θάνατον, η πακοης εἰς δικαιοσυνην; Mρι 17δε τω Θεῶ, τι τε δουλοι τηλαμαρτίας, πηκουσατε δείκ

mortalis a lis o puriis and dedicate ali

son or ning implied incit is amrnae 1 to ne

subservient, re alway anarthrous see

landerstandane las os Μoses, ne arguiment villae coherent,uti respectrio lae Jexus; but it ought to b re inarked illat in dosignos lis Apostis is a more CouaprelienSive, and iliat he means to contrast in native fali laxu, i. e. os ver rulo os iis, unicuoffersisHither mediation norinionement, and Consequenti malies no provision sor ne inevitaDie weahnes of man, vitii grace, i. e. sit a gractous dispensation, vilicia requires no an unsinning Dedience, utoni in best exertions of hail creatures,gIVin assurance of pardo inrougn satis nere ur Dedience has been impe secl. Se noto at Acts xiii 43. 15. ἱ-υν ... What then . . . Vnat thou is in inseretice to b draavndron inis doctrinet hali vo presuine n God's grace, Whicli promise in largivenes of Sin, and continue o sindone Apostis inans ver o nis declares, ilia tne Iuno obeb si are the vassat os in and noso vn are ne assat os in nati receivo death, the vages os sin. 16. υκ οἴδατε . . . δικαιοσύνην; Knowye nos, nat to whoin ye mel vovi selves Servant ιο Dei', his servant et e re to

342쪽

328 ΕΠΙΣΤΟΛΗ

18 καρδίας ις ον παρεδοθητε τυπον Mαχης. Ἐλευθερω- θεντες δε ἄπο της μαρτίας, δουλώθητε τη δικαιοσυνη. 19 Ἀνθρώπινον λεγω, διὰ την ἀσθενεια της σαρκος μῶν

ἄσπερ γαρ παρεστησατε τα μελ υμῶν δουλα τη καθαρσία καὶ τ ανομία εἰς την ἀνομίαν ουτω νυν παραστησατε

20 τὰ μελη μῶν δουλα τα δικαιοσύνη εἰς ἁγιασμόν. Oτε

γα δοῖλοι τε της αμαρτίας, λευθεροι τε τη δικαιοσυν s. 21 ' Τίνα ου καρπον εἴχετε τότε, ς' ου νυν παισχυνεσθε; 22 το γαρ τελος κείνων, θάνατος. Νυνὶ δε ελευθερωθεντες

John tu. 32. 1 Cor. vii. 22. Gal. v. 1. 1 Pet. 11. 16. Infra uti. 5. Supra i 32. Jolin viri. 34. os μὲν aster ῆτε, see oogeueen, 'ne D-scuratfos in passage, and ne improprie os tu Englisti translation is uvialed. Tnis vas onserved by Bega, uno render itquod fuistis pridem servi peecati . . . i. e. quod os, qu fuistis ante servi peeeari,

t παρεδόθητε τυπον διδαχῆs that formiss

sest . . . Ἀνθρώπινον, i. e. κατ ανθρώπινον θos, se Bos: thus er Eunuch act. v. Sc. ix non cognosco eStr In tam superbum; oi vhicli Donatus userves, ergo subaudiamus vel ingenium, vel animum, vel morem,

illustrationis his argument, Or Xhortation.

The sense Ahicli se ancients ut ponthese vords, is his φύσει μετρῶ τὴν

παραινεσιν I fame ni eaehortation toli adue eonsideration of the insonui os our

343쪽

ἀποθάν- ο ἀνηρ, κατηργηται ἄπο ου νόμου του υδρός.

23. α γαρ ψώνια η αμαρτίας . . . Forthe wage of sin . .. Τὰ ὀψώνια, a soldier's

I se ortis iere an allii sion to ne donatives, or aut eationes, viaich vere ive tosoldier o particular occasion in additionto iliet pay. Sueton. ero . 12 populo congiarium, nulli donativum proposuit See note a Jonesi. 11 - 13.

CHA P. VII.

Iri Test. II

tiae paratos an in the sanae manne inereceptio of the Gospei could no longe Dean aposta Sy ro in ille Lavv.

pretii ny ὰπολελυται, λευθερωται Tibus Delo xv, ver G. In G. l. V. 4. κατηργεθητε ὰπ του ριστοῖ sonus interprete DyΤheopl1ylaci : υδεμίαν κοινωνίαν ἔχετε μετὰ του ριστου sejunc i estis a Christo. Phavor. καταργῶ το ἀποπαυ καὶ πληρω.

344쪽

330 ΕΠΙΣΤΟΛΗ

Aρα οὐ ζωντος του ἀνδρος μοιχοὶ ς χρηματίσει, ἀγγενηται ἀνδρὶ τερω εὰν δε ἄποθάνη ὁ ἀνηρ, ελευθερα εστὶν

ἀπο ου νόμου του μη εἶναι αυτην μοιχαλίδα γενομενην ἀυδρὶ τερω ' Πστε αδελφοι μου, καὶ μεις θανατώθητε τῶ νόμω οι του σώματος του ριστου, εἰς το γενεσθαι υμας τερω, τῶ εκ νεκρων γερθεν τι, να καρποφορησωμεν τῶ Θεω ' Oτε γὰρ μεν εν τη σαρκὶ, τὰ παθηματα των αμαρτιῶν τὰ διὰ του νόμου, κηργεῖτο ν τοῖς μελεσιν ημῶν, εἰς το καρποφορησαι τῶ θανάτω ' ' μν δε κατηργηθημεν ἄπο ου νόμου, ποθανόντος εν ω κατειχόμεθα

ωστε δουλεύειν μας εν καινότητι πνευματος, καὶ Ου παλαιότητι γράμματος.

3. χρηματίσει . . . he hul De culled. . . Se note at Acts xi. 26. Γίνεσθαι ἀνδρὶ 1 a naatrimonial phrase, nubere in nenex vel Se γενέσθαι τερ is o elong toanother, to e suojecto his potver Thisve osten assumos iis signification secimalis vor trio vilicii it is ined, and fmni res

4. Ωστε . . . Where fore . . . An soLegaciendisi scit ita clite, as fit vere illative. But it is noro the apodosis os the si littule, aris is meret τε su Oined to ς, sed for

Pei sequitur sim/litudinem, says rotius, nam et parsus in num3 noni dicunt rur. 5. 6. 'οτε γαρ ημεν εν p σαρκὶ τα παθη-

ματα των μαρτιων τ οια του νόμου . . .

froni the latc. It solius style in opposition to εν πνευματ εἶναι, Sald of liose ullo nave received ne os pei and are pariakersos iis spiritua bene sis, os ille grace uniciiit atro1δ. Dut ille that nave not auainedit, An are ninutule legi paedagooia, aresai to De in the fesh, and liave no ollieri, ut iliat weal and corrupi principi of liotrOwri natui a Di dira in ne in xvllicli is soprone to Oirnal Hy. An so it is sed belox vid. S. Anti Claristianii is callodille luto of the spiri os life Delox viii. 2.

an Pliore the netcnes of the spirit, in opposition to the oldness of the letter tiae Mosai

calcia v. liere is lio eve sonae differen ceDetvveen εἶναι ν γ σαρκὶ an περιπατεῖν

κατὰ σαρκὶ, caltan Uter tu fesh, i. e. goinion in a caritat course, obeying and folio in the es in ne lusis thereos. Anxso εἶναι εν πνεύματι as telo v viii. 9.

345쪽

In ουν ρουμεν οῦ υ νόμος αμαρτία μη γενοι το ' ἀλλὰ

την μαρτία ου εγνων, εἰ μη διὰ νόμου ' την τε γαρ επιθυμία ου η δειν, εἰ μη ο νόμος λεγεν, υκ επίθυμησεις.

346쪽

12 πάτησε με, καὶ δι αυτης ἀπεκτεινεν Dστε 6 μευ νόμος

13 γιος, καὶ η υτιλ αγία καὶ δικαία καὶ γαθη. To ουν ἀγαθον μοὶ γεγον θάνατος; η γενοιτο Ἀλλὰ η μαρτία Ἀνα ψακη μαρτία, διὰ του ἀγαθου μοι κατέργαζομενη θάνατον, να γενηται καθ' ὐπερβολην αμαρτω ο ὐαμαρτία 14 διὰ της εντο λης. OAαμε γαρ τι υ νόμος πνευματικός

εστ ιν

Ἐγὼ δε σαρκικός ειμι, πεπράμενος π την αμαρτίαν. 15 'O γαρ κατεργάζομαι, ου γινωσκω ' ου γαρ χελω, τοῖτο

Nitiani in vetitum senaper, cupimuSque negata.

Rctioi ad uioniti est, irritaturque relenta Et crescit rufates oeniora miliaque ipsa noeelbant.

nation, a Dove vi 2I. 23. Κατὰ vitii ita accusative osten talces the sense Os an ad

vvolt explaine inisci πνευματικον γαρ εἰπων διδάσκαλον αυτον αρετη δείκνυσιν οντα και κακίας πολεμιον τοῖτο γαρ εστιν εἶναι πνευματικον, o πάντων αμαρτημάτων ἁπάγειν ὁπερ καὶ θ ὁ νόμos ποιεῖ, οβων, νουθετῶν, κολάζων, διορθουμενos, τὰ περὶ

πετη συμβουλεύων παντι . Πεπραμενοs

. . . Se γινώσκω at notemuit. Vii. 23. The carnal o natura naan naa Sa Willi

Ovid, ideo ameliora proboque, deteriora Sequor Ar an Epic t. i. 26. επε γαρ ἁμαρτάνων οὐ θέλε αμαρτάνειν, ἀλλα κατορθῶσαι, δηλον οτι υ με θέλει, οὐ ποιεῖ, καὶ 3μη θέλει, ποιεῖ.

347쪽

πράσσω ἀλλ' ὁ μισω, τουτο ποιο, Εἰ οὐ θέλω, IG

εγὼ κατεργάζομαι αυτο, ἀλλ' η οἰκούσα εν εμο αμαρτία.

μου, ἀγαθόν το γαρ θελε ιν παράκειταί μοι, το δε κατερρο

οὐ θελωίγὼ τουτο ποι O, ουκετ εγὼ κατεργάζομαι αυτο,

ἀλλ' η οικουσα εν εμο αμαρτία. Eυρίσκω ἄρα τον νόμον l

κειται ' Συκηδομαι γὰρ τω νόμω του Θεου κατὰ τον σω 22

Gen. vi. 5. viii. 21. Ps. i. 2. 2 Cor. iv. 16. Epli. iii 16. Ol. iii. 9. 10.

his spiritua pari, fron in selfo sest in

to Baalc them sensi Die of in evit oscineir Sins, sho in then inat tho are alleommitted in direct opposition to reasonand conscience, the superior par of their nature, at ne instigation Os passion ai: llust the loweriari. When the naind contrar to iis inclination is determinexto do any ning, ilia mixture os cnoice and neces

348쪽

334 ΕΠΙΣΤΟΛΗ ες. VIII. 23 ἄνθρωπου ' λεπω δε τερον νόμον ν τοῖς μελεσί μου,

ἀντιστρατευομενον τω νόμω του νοός μου, καὶ αἰχμαλωτίζοντά με τω νόμω της μαρτίας, ω υτι εν τοι μελεσί

24 μου αλαίπωρος γἀ ἄνθρωπος ' τις με ρύσεται εκ του

κατὰ σάρκα περιπατοῖσιν, ἀλλὰ κατὰ Πνευμα γαρ

signi bin ille lusis os ille Dod vulsicli te idio illis dealli.

ριστῶ.

CHAP. VIII.

349쪽

νόμος του Πνευματος της λης ν ριστῶ η σου λευθερωσε με ἄπο ου νόμου της μαρτίας καὶ του θανάτου.

T γαρ ἀδυνατον του νόμου, ε λ ησθε γε ο ιὰ της σαρκος, o Θεος το εαυτου που πέμψας ε ομοιώματι σαρκος αμαρτίας, καὶ περὶ μαρτίας, κατεκρινε την ἁμαρτία εν τῆσαρκί m το δικαίωμα του νόμου πληρωθη γ μῖν,

τοῖς η κατὰ σάρκα περιπατουσιν, αλλὰ κατὰ Πνευμα. χι γαρ κατὰ σάρκα οντες, τὰ της σαρκος φρονουσιν ' ι

δε κατὰ Πνευμα, τὰ του Πνευματος. T γὰρ φρόκημα της σαρκος, θάνατοι το δε φρόνημα του Πνευματος, ληκα εἰρηνη Uιότι το φρόνημα της σαρκος, χθρα εἰς

sesu, ut affer the Spirit. ne positorio laeturias to una holad sald vii. 6. ἄστεδουλεύειν μα εν καινότητι πνεύματος, καὶ ob παλαιότητι γράμματο sci te enlarges pontne terans of ne covenant O grace, lio inginat in ca Ospelitur ilia re Ssionis Sins, vilici ille Lia, couldio provide to ali uno live agreeaul to iis precepis. ne elevensi si verses of liis napter correspond vitiit ne eleve sirs verses of ille fixin cliaptet', uti ei li lia pressed pon ille Gentilo Cliristians tho onligatio unde themos pelos preservin sanctit os life See neptirnses εἶναι εν an περιπατεῖν κατα at notea DOve vii. 5. 6. vllicli consul also sor next

3. To γαρ δύνατον του νόμου . . . σαρκί'

I liere is an ellipsis os θυσίαν at περ αμαρτίαs, accordin to Bos; rotae coinplete Plians may b as Heu X. 18. προσφοραν περὶ μαρτίαs. For in ille latona of tho

350쪽

Θεόν ' τῶ γὰρ νόμω του θεου οὐχ υποτάσσεται, οὐ οε γὰρ

δυναται O δε ε σαρκὶ ντες Θεω ἀρεσαι οὐ δύνανται. - Υμεῖς δε υκ εστ εν σαρκὶ, αλλ' εν Πνεύματι, εἴπερ Πνευμα Θεου οἰκεῖ υ μῖν. E δε τις Πνευμα ριστου

το μεν σῶμα νεκρου δι' ἁμαρτίαν ' το δε Πνευμα λη οιὰ

II δικαιοσύνην. E δε τυ νευμα του γείραντος Ιη σου γε νεκρῶν οἰκεῖ υ μῖν, ὁ γείρας τονἈριστο εκ νεκρῶν ζωοποιησε καὶ τὰ θν τὰ σωματα μῶν, διὰ το ενοι κουν

l αὐτου Πνευμα ευ μῖν. Aρα οὐν αδελφοὶ, ψειλεται l εσμεν οὐ τῆ σαρκὶ, του κατὰ σάρκα ζην. E γὰρ κατὰ σάρκα ζητε, μέλλετε ἀποθω σκειν ' ει δε Πνεύματι τὰς

talis of lis oly Spirit in ille personat

Sen Se, ut must meati divine aid, o inspiration. Tnis interpretalion, continues the

no camaal ut spirituat, is indeed a god ly

original transgression o Adani , Dulsour

remissionem peccatorum olim commisSorum.

the odi , ye hul lire. νεύματι is nere evidently used in an adver Dial sense Ornean spiritualty sor it is opposρ to κατὰ σάρκα, carnullty in ille precedin clause.

Πνεύματι Θεου also in ne ex verse eeriis

to mea litile imore, and is in sonae degree

SEARCH

MENU NAVIGATION